Kezdőlap
Kezdőlap 2018-06-24T15:44:35+00:00

Hamvas Béla Sarepta könyvMegrendelhető a Sarepta második, javított és helyreállított szövegváltozata!

Hamvas Béla „segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Sarepta c. esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és igen nehéz élethelyzetének értelmét és távlatát jelölte meg, másfelől – Illés próféta szűkösségből bőséget teremtő sareptai történetére utalva – épp e nehéz periódus hatása alatt a benső erők és ellenerők felszabadulására igényt tartó várakozásának ad hangot. A naplószerű feljegyzések erőteljesen kapcsolódnak ahhoz a két jelentős gondolkodóval, Szabó Lajossal és Tábor Bélával kialakított szellemi munkaközösséghez, amelynek „csütörtöki megbeszélései” 1945-48 között zajlottak – jelentős hatást gyakorolva Hamvas számos későbbi művére is.

RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS

AZ „AUTHENTIKUS HANG“ KERESÉSE

Utószó Hamvas Béla Sarepta c. kötetének új kiadásához

„Kedves Barátom! Ezúttal egész sereg kézirattal leplek meg. (…) A harmadik kéziratot egészen különös figyelmedbe ajánlom. A könyv, amiről szól, két fiatalember első műve és a legnagyobb mértékben figyelemreméltó. Talán karácsony előtt még erre is sor kerülhetne…” – írja Hamvas Béla 1936 októberében Sárközi Györgynek, a Válasz főszerkesztőjének. A levélben említett két fiatalember valójában Szabó Lajos és Tábor Béla, közösen megírt első művük pedig a nem sokkal a levélváltás előtt megjelent Vádirat a szellem ellen volt. A szerkesztő figyelmébe ajánlott kézirat megjelenésére azonban – amely természetesen Hamvasnak a kötetről azonos címen írott könyvismertetője volt – sem „karácsony előtt”, sem pedig Hamvas életében nem kerülhetett már sor. TELJES UTÓSZÓ ELOLVASÁSA

E napló nem 

a létért való küzdelem hevében készült. 

Üdvtörténeti aktusnak szántam.

 – Hamvas Béla: Sarepta

Hamvas Béla idézet

Hamvas Béla

1897 - 1968

Hamvas Béla a XX. század kimagasló magyar gondolkodója, írója, regényírója, esszéistája. Életművének középpontjába az emberi lét és élet alapkérdéseit, az ember végső önazonosságára vonatkozó örök kérdéseket, valamint az ezekre megfogalmazott válaszokat állította – akkor is, amikor az ősi szellemi hagyományokról és művészetekről írta magával ragadó és gyönyörűen megformált esszéit, de akkor is, amikor regényeit, elbeszéléseit vagy filozófiai tanulmányait fogalmazta. BŐVEBBEN

Hamvas Béla a szentendrei kertben 1968-ban.
Hamvas Béla idézet

Semmi sem fontosabb, mint hogy az embernek az érthetetlennel állandó kapcsolata legyen.

_________

Az ember komolysága azon a határon kezdődik, hogy mi az, amit meg lehet neki mondani.

_________

Hamvas Béla idézet
ZÖLD ÉS LILA

A modern festészet alapszíne a zöld és a lila. Modern alatt a francia impresszionizmus után való festészetet kell érteni, azt, amelyet Cézanne és Van Gogh készített elő, ezek szerint a huszadik század legelején indult. A két szín így egymás mellett elég meglepő, és hirtelenében nem is nagyon érthető. Régebben biztosan ízléssértőnek tartották volna. Különösen olyan művészek, akik a hagyományhoz ragaszkodtak. A dolog azonban cseppet sem kihívó, vagy botrányos ötlet. Az ember egy pillanatig arra gondolhatna, amit Picasso mondott, odateszem őket egymás mellé, csináljanak egymással, amit akarnak… TELJES ÍRÁS ELOLVASÁSA

Olbrin Joachim csodálatos utazása

Napokra lenne szükség elbeszélni, hogy Olbrin Joachim hogyan akart elhelyezkedést találni; nagy kötetekre lenne szükség elbeszélni, hogy temérdek vállalkozását miképpen kísérte minden esetben keserves kudarc. Egyszer bizony kell majd rá időt szakítani, és pontosan el kell mondani, hogy a szegény parasztfiút hogyan lökték ki hazulról, hogyan került a városba, volt inas, szolga, napszámos, munkás, de alighogy valamibe fogott, máris kénytelen volt odébbállni, és kenyerét vesztette… TELJES ÍRÁS ELOLVASÁSA