Várhegyi Miklós: A Sareptáról

Hamvas Béla Sareptája az 1950-es évek elején született. Negyvennyolc (számozatlan) szakaszból álló, sokszólamú, szigorúan megkomponált  metafizikai elmélkedés (másképpen: lelkiségi, misztikus írás, vagy bölcseleti próza). Rangban a XX. századi világirodalom legfelsőbb fokán áll, mondjuk, a Schumacher: A guide for the perplexed (1977),  Thomas Merton: Spiritual direction and meditation (1960) és Martin Heidegger: Gelassenheit (1955) című írásai közötti térben.  

Ugyanakkor a magyar nyelv hihetetlenül érzékeny, zenei és teremtő használata révén (sokszor annak határait feszegetve)  felülemelkedik ezeken a szinteken, sűrű szövésű gondolati-nyelvi hálóját terítve az élet és a létentúli hatalmas birodalma fölé.

Mindenfajta példa, hasonlítás, vagy besorolás ezúttal egyszeriben értelmét veszti.

Ellenáll mindenfajta szektariánus és rajongó értelmezésnek, felületesen kritizáló vagy zsurnaliszta olvasásnak is. Ezeket rossz irányba viszi, eltéríti, és így lezárul előttük és megközelíthetetlenné válik, vagy egyszerűen csak — a háttérbe húzódva — hibás olvasatot eredményez.

Miért kell mindenkinek, visszaélve azzal, hogy olvasni tud, a Sareptát forgatni? A Sarepta a lehető legkisebb számú emberiségé.

Csak a komoly és elmélyedő olvasás számára nyílik meg, egyfajta érzetlenség révén, a gondolkodás, a karakterológia, az önismeret mélyrétegeibe ereszkedve, és lesz a XXI. században is fontos — magyar nyelven egyedülálló — szellemi útmutató.


 

Jegyzetek

A Sareptáról: A Sarepta második, átdolgozott, az eredeti gépirat alapján helyreállított kiadása: Hamvas Béla művei, 14. kötet, Budapest: Medio. 2108. 165—421. — Schumacher: Mindhárom írás hozzáférhető magyar fordításban is. E. F. Schumacher: Tévelygők útikalauza. Ford.: Galambos János. Budapest: Kairosz. 2005.; Thomas Merton: Lelkivezetés és elmélkedés. Ford.: Szabó József. Eisenstadt: Prugg. 1974.; Martin Heidegger: Érzetlenség. Ford.: Redl Károly =  Magyar Filozófiai Szemle 1983. 2. szám, 274-281. — Miért kell: Vö. Thomas Mark: Lawrence, Független Szemle, 1933, 7, 9.: Miért kell mindenkinek, visszaélve azzal, hogy olvasni tud, Lawrence-t forgatni? Lawrence a lehető legkisebb számból álló emberiségé. Ezek azok, akik életük részévé tudják fogadni. Ezek úgyis megtalálják. A többi pedig, akinek narkózis, szórakozás, szenzáció és izgatószer, az olvassa továbbra is Dánielnét, Zilahyt, vagy menjen moziba. — Érzetlenség: Lásd: Redl Károly: Bevezető szavak Martin Heidegger Érzetlenség című művének fordításához =  Magyar Filozófiai Szemle 1983. 2. szám, 272-273.


 

A Sarepta új kiadása során keletkezett jegyzeteimből teszem most közzé — a szövegben való tájékozódást segítendő — az alábbiakat:

 

1 A Sarepta — Hamvas Béla által kiemelt szavakkal kezdődő — szakaszai, a 2018-as kiadás kezdő oldalszámaival.

 

2 A szöveg feldolgozása (és kiadása) közben keletkezett jegyzetanyag egy lapja: a terminus technicusok, alapszavak rögzítése.


 

[A Sarepta szakaszai]

 

[1] Ezerkilencszáznegyvenötben találkoztunk először.   (167. o.)

[2] Rögeszmém, amelytől nem (171. o.)

[3] Öt harminckor felkel (174. o.)

[4] Ha utópiámat meg (178. o.)

[5] Thomas Stearns Eliot (178. o.)

[6] Valahányszor olyan experimentumokról (180. o.)

[7] A rozsdaportól piszkosak (182. o.)

[8] Az Északi-sarkon (183. o.)

[9] Különbség Róma és (184. o.)

[10] Kilencszáznegyvenötben az egyetlen (184. o.)

[11] René Guénon a (186. o.)

[12] A Zohár mondja (200. o.)

[13] Gorombán fogalmazunk. (205. o.)

[14] Szabó Lajos és Tábor Béla (208. o.)

[15] Itt van Johann (246. o.)

[16] Az ország lebukása (248. o.)

[17] Elkerülhetetlen, hogy sóvárgásom (250. o.)

[18] Milyen gondolat vezeti (251. o.)

[19] Hatszor hallottam, hogy (260. o.)

[20] Különösebb hangsúly nélkül (263. o.)

[21] A magam részéről (265. o.)

[22] A nagy megszabadulás szútra írja (267. o.)

[23] Csak nem felébredni. (268. o.)

[24] Sankara gnozeológiája egyszerű. (292. o.)

[25] Korunk építészetének egyetlen (297. o.)

[26] Az ellentípusnak csak (299. o.)

[27] A válságot ezerkilencszázhuszonkilencben (304. o.)

[28] Az ember komolysága (307. o.)

[29] A herepencsi darukötélalkatrész (309. o.)

[30] Fel nem fedett (317. o.)

[31] Helyzetünk nehézsége, hogy (319. o.)

[32] A bolsevizmus végét (325. o.)

[33] Ha Solness építőmester (342. o.)

[34] Az esprit souterrain (343. o.)

[35] Hiúságom iránt bizalmatlan (345. o.)

[36] Az exisztenciális módszer (347. o.)

[37] Minden társadalmi szerkezet      (352. o.)

[38] A hagyomány (355. o.)

[39] Jancsi és Juliska (362. o.)

[40] A forradalmat következőképpen      (364. o.)

[41] Az embernek mindenen (366. o.)

[42] Ugyanabban az időben (371. o.)

[43] A hálókocsi-kalauz mondja (375. o.)

[44] Az ellenállás nem (376. o.)

[45] A beethoveni muzsika (395. o.)

[46] A kérdés első (400. o.)

[47] A második világháború (407. o.)

[48] Az orosz államképtelenség (417. o.)


 

 

Webáruház készítés