Munkatársak

ADORJÁNI BÉLA

Ügyvezető igazgató

Eddigi szakmai pályafutásom során mindig igyekeztem magyar márkatermékekkel foglalkozni. Számos olyan cégben dolgoztam vezetőként, vagy vezettem ilyen cégeket, amelyek ismert magyar márkát állítottak elő és forgalmaztak. Bár első hangzásra talán meglepő, de őszinte meggyőződésem, hogy Hamvas Béla életműve is magyar márkatermék. Egyedi, megismételhetetlen, és ma még nem kellően ismert, nem érdeme szerint elismert szellemi teljesítmény, olyan immateriális jószág, amit felemelni az őt megillető helyre óriási kihívás, embert próbáló egyszersmind megtisztelő feladat. Ezt próbáljuk munkatársaimmal megvalósítani, azaz Hamvas Béla ismertségét és elismertségét mélyíteni, szélesíteni és növelni, elsődlegesen hazánkban, de ezen túllépve Magyarország határain túl is.

PALKOVICS TIBOR

Hamvas Béla hagyatékának gondozója

Zeneművészeti és filozófiai tanulmányokat folytatott. Diplomáját az ELTE Bölcsészkarának Filozófia Tanszékén szerezte. Kutatásainak és tevékenységének fő területe a német idealizmus művészetfilozófiája, Hamvas Béla gondolkodásának, metafizikájának összefüggései, valamint szellemi forrásainak feltárása és közzététele. Ez utóbbi keretében készítette el többek között a Hamvas Béla számára is mértékadó tradicionális művészetszemlélet alapelveit bemutató Titus Burckhardt két művének fordítását (A szakrális művészet lényegéről. Bp. Arcticus, 2000; Chartres és a katedrális születése. Bp. Arcticus, 2001), valamint e szemlélethez tartozó olyan szerzők kisebb írásainak fordításait, mint Rudolf Kassner, Leopold Ziegler, Marco Pallis, Ernst Jünger, Robert Reininger, Rudolf Pannwitz, mely fordítások 2002-től különböző folyóiratokban és periodikákban jelentek meg. 2008-2012-ig a Hamvas Béla műveinek külföldi megismertetését feladatául állító Editio M Kiadó munkatársa, 2015 óta Hamvas Béla írói hagyatékának gondozója és az életműkiadás köteteinek szerkesztője. Többek között A valóság közelsége címmel jelent meg tanulmánya egy gyűjteményes kötetben a nálunk szinte teljesen ismeretlen múlt századi osztrák gondolkodó, Robert Reininger filozófiájáról. Legutóbbi írásai Hamvas Béla háború-felfogásáról A kárhozattól a védtelenségig címen a Tempevölgy folyóiratban (2018/1), valamint a Napút folyóirat (2018/12) Hamvas-számában jelentek meg.

VÁRHEGYI MIKLÓS

Hamvas Béla hagyatékának gondozója

Szerkesztette (Kőszegi Lajossal) az Életünk című folyóirat Hamvas Béla— (1987/9) és Szabó Lajos—emlékszámát (1989/9-10). Írásai és fordításai az Új Symposionban, a Nappali Házban, a győri Műhelyben, az Új Forrásban, a BUKSZ-ban, a Magyar Tudományban, a Partban és Tagore: Szentjánosbogarak című kötetében (Veszprém, 1991.) jelentek meg. Szerkesztette a Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig. (1992.) és az Elmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából. (1994.) című köteteket.

Magyar-könyvtár-esztétika szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, majd 20 évig a
Magyar Televízió szerkesztő-dramaturgja volt művészeti területen. Elvégezte a Pázmány Péter
Egyetem Bölcsészettudományi karán az irodalomterápia szakot is és okleveles grafológus. 2000 óta
szabadúszó szerkesztő-rendezőként dolgozik, eddig több mint 20 dokumentumfilmet
szerkesztett/rendezett. 2016-ban készítette A nevezetes névtelen című filmet Hamvas Béláról, majd
2018-ban az Így látták ők című tv-filmet szintén Hamvas Béláról. 2016 óta dolgozik a Hamvas Béla
Hagyatékkezelő munkatársaként is, eddig három hangoskönyvet rendezett,(A bor filozófiája-Rudolf
Péterrel, A halhatatlanság tüzében, Hamvas Béla szatírikus írásaiból) és négy könyvet szerkesztett a
Medio Kiadóban. (Olyan egyszerű volt, mint egy rög, Önmagunk teljessége, Anthologia Moderna, Az
Ég meséi) 2021 januárjától a Medio Plusz kiadványok főszerkesztője.