hamvas-bela-kiskonyvtar-7

Elfogyott!

A bor filozófiája Hamvas Béla egyik legismertebb és legkedveltebb írása. Tárgyának és hangjának különleges közvetlensége miatt azonban több félreértés és félreértelmezés kötődik hozzá, mint bármelyik másik művéhez.
Kéziratos jegyzetei szerint Hamvas Béla e művet 1946 szeptemberében, Kaposváron írta. Munkája valójában az ún. „speak easy-tanulmányok” nyitódarabja, amelynek nyelvi–szemléleti formáit tovább gondolva 1947 folyamán Speak easy címen egy hasonlóan sajátos hangvételű gyűjteményes kötetet állított össze.
A bor filozófiáját maga Hamvas Béla áttörésnek nevezi: „áttörés a Babérligetkönyv Tamariscus-a felé − derű, szabadság, gondtalanság, Istenkapcsolat, Gondviseléshit, Istengyermekség, a legfontosabb lépés a politika ellen [...]”
A mű főtémája a modern racionalizmus és pragmatista életgyakorlat folytán tragikusan egyoldalúvá lett emberi lény „magasabb józanságának” visszanyerése, szellemi−érzéki integritásának helyreállítása, ehhez kapcsolódva pedig a metafizika és filozófia áthagyományozott, régi kérdéseinek újrafogalmazása, mégpedig olyan nyelven, amely – miként Hamvas mondja – „világtényszerű (nyelv – zene – festés együtt)”, s olyan szavakkal, amelyeknek „meggyőzési szándékuk nulla, tisztázási szándékuk ehhez képest a forrponton áll”.
A művet – amelynek gépirata a hagyatékban 79 oldalon, utólagos szerzői számozással és javításokkal maradt fenn – a későbbiek során Hamvas Béla némileg módosította. A jelen kötetben először adjuk közre a mű első, teljes, rövidítetlen változatát.

Palkovics Tibor – Várhegyi Miklós

Készült a Petőfi Kulturális Ügynökség „Könyvkiadó működési támogatása” projekt keretében.

6 000 Ft

Részletek

Az öt Géniusz földje

hamvas-bela-kiskonyvtar-6

ELFOGYOTT

A mű 1940-ben íródott, csaknem 20 évvel korábban, mint a közismert, későbbi Az öt géniusz című, Magyarország szellemi régióit bemutató kötet. Ez az írás is, akárcsak az 1942-ben megjelent Magyarország kulturális szférái (1938) című tanulmánya Hamvasnak „a magyar sors tudatosítására és a magyarság összetett szellemének felismerésére irányuló gondolatainak a gyűjteménye. A műből Hamvas Béla életében csupán két fejezet jelent meg Dél és Nyugat Géniusza címen 1943-ban, a Várkonyi Nándor szerkesztette Sorsunkban.

5 000 Ft

Részletek

Magia-szutra

hamvas-bela-kiskonyvtar-3

ELFOGYOTT

Hamvas Béla Magia-szutra című munkája egész életművének egyik legkülönösebb írása, amelyben az emberi létnek a szabadsághoz vezető útját a létezés – megismerés – megvalósítás három ún. „törvénye” vagy „axiómája” mentén bontja ki: „Teljes szabadság nem egyéb, mint mindent (az egész lét) szeretni, mindent megismerni, felismerni, tudni, látni (az ismerés törvénye), mindent megvalósítani, ami nem más, mint: mindenben a szeretetet, mint a világban levő abszolút aktivitást tökéletesen mozgósítani” – fogalmaz a műhöz írott egyik korai jegyzetében. Szándéka szerint írásával Hamvas Béla nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy „hamis filozófiatörténetünk” általános perspektívájával szemben – főként Jakob Böhme és Franz von Baader nyomán – az európai ember szellemtörténetének egy másik, elfeledett vonulatát a maga elevenségében idézze meg, s annak legfontosabb kérdéseit a modern gondolkodás által magára hagyott emberi életgyakorlatnak újra a középpontjába állítsa.
Jóllehet a végleges megfogalmazást a kézirat datálása szerint 1950. október 2–19. között vetette papírra Szentendrén, a mű megírásának gondolata Hamvas Bélában már 1945 szeptemberében felmerült, néhány hónappal később, 1946 áprilisában pedig naplójában „Realizáció” címszó alatt a mű gondolati alapvetésének és szerkezetének számos részletét is kidolgozta.
Az írás letisztázott gépirata nem maradt fenn. Jelen kiadás a műnek a Hamvas Béla hagyatékban található kézirata alapján készült.

5 000 Ft

Részletek

Öt meg nem tartott előadás

kiskonyvtar-14

ELFOGYOTT

Az 1965-ben keletkezett Öt meg nem tartott előadás Hamvas Béla utolsó, alapvető fontosságú írása a művészetről: a művészet mibenlétéről, helyéről és feladatáról, ember és mű megbonthatatlan kölcsönösségéről – a „legmagasabb rendű élet” megvalósításának útjáról.

Munkája szorosan kapcsolódik az 1958 és 1968 között működő, később „Zuglói Kör” néven ismertté vált művészi csoportosuláshoz, mely elsősorban a Molnár Sándor festőművész kezdeményezésére szerveződő és a legújabb művészeti törekvések iránt élénken érdeklődő fiatal képzőművészek – Molnár mellett Bak Imre, Deim Pál, Nádler István, később Halmy Miklós, Csiky Tibor és mások – baráti társaságát és összejöveteleit jelentette.

Hamvas Béla – akinek Magia-szutra c. írásával Molnár Sándor már az ’50-es évek végén megismerkedett, néhány évvel később pedig magával Hamvassal is igen szoros szellemi kapcsolatba került – Molnár felkérésére e baráti beszélgetések gyakori résztvevője volt. 1964 folyamán Hamvas a „Kör”-ben Saint-Exupéry, Gandhi és Albert Schweitzer példáin a „hiteles életmű” kérdéseiről tartott előadást, ennek eredményeit szőve tovább vetette papírra egy évvel később az Öt meg nem tartott előadás szövegét: „…néhány fiatalember sereglett körém, főképpen festők. Gondolataim érdeklődéssel találkoztak és elhatároztam, hogy leírom őket. Öt, előadás formájában készült művet írtam két hónap alatt” – fogalmaz egy levelében 1965-ben.

A „Kör” számára Hamvas jelenléte a szellemi tájékozódásnak egészen új távlatát kínálta. Visszatekintve Halmy Miklós így emlékezett meg erről: „…abban az időben elég sivár és primitív szellemi élet uralkodott nálunk és ez a zártság, lefojtottság számunkra az ő révén nyílt meg, tágult ki, nem is akármilyen dimenziókban”.

Kötetünkben Hamvas Béla írását képmelléklet egészíti ki, melynek anyagát Horváth Domonkos művészettörténész állította össze.

Palkovics Tibor

5 500 Ft

Részletek

Seth

kiskonyvtar-15

Elfogyott!

Hamvas Béla életművének vonatkozásában az utóbbi évek szövegkutatásainak egyik legfontosabb, legjelentősebb eredménye a jelen kötetben most először olvasható Seth. Kereszténység és hagyomány című nagyesszé közreadása. E mindeddig elveszettnek hitt művéről csupán azt lehetett tudni, amit munkajegyzeteinek néhány szűkszavú utalása, valamint az 1947 folyamán John Cowper Powys angol regényíróval és Gilbert Turner richmondi könyvtárossal folytatott levelezése sejtetni engedett.

Hamvas egy lehetséges angol nyelvű kiadás és egy hosszabb angliai utazás reményében 1947 legelején még a Scientia Sacra (1943–1944) című munkájából tervezett részleteket küldeni Powys számára, végül a tavasz folyamán mégis az itt olvasható esszéjét küldte el saját fordításában Seth: Tradition and Christianity címen. „A legmélyebb, legizgatottabb érdeklődéssel olvastam és tanulmányoztam minden szavát a «Seth» című igen figyelemre méltó írásának” – fogalmazott nem sokkal később válaszlevelében Powys.

Ebben az 1946 folyamán megírt munkájában Hamvas Béla először rögzíti és fejti ki a maga összefüggésében későbbi gondolkodásának azt a három (ontológiai, ismeretelméleti és gyakorlati) „sarokpontját” vagy „axiómáját”, amely nemcsak a ’40-es évek közepétől született műveinek hol nyílt, hol rejtett hátterét adja, hanem amely utat nyitott számára az archaikus szellemi hagyomány és a kereszténység egységének a „synkretismus veszélyét” elkerülő megfogalmazásához, s hogy a hiteles, evangéliumi kereszténységet a „személyiség – szabadság – szeretet” krisztusi valóságában, az emberi létezés gyökeréig lehatoló újrateremtésében ismerje fel.

Hamvas Béla munkájának eredeti gépiratát a ’60-as évek közepe óta vele szoros szellemi-tanítványi kapcsolatban álló Molnár Sándor festőművész hagyatéka őrizte meg.

Palkovics Tibor

6 000 Ft

Részletek