/Idézetek a Sarepta című kötetből
Idézetek a Sarepta című kötetből2018-07-17T01:05:25+00:00
Idézetek
A SAREPTA CÍMŰ KÖTETBŐL

Abszolút én

Atman és jiva, mondja a Vedanta félre nem érthetően, vagyis az abszolút én és az élő lény. (Sarepta)

 

Abszolút cselekvés

Az abszolút cselekvés egyik oldala: exakt mathematikai, másik oldala: centrálisan exisztenciális. Tiszta mágia. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Ady Endre

Ady a lerészegedett szív bomlott ájulatát, nehogy újjá kelljen születni, a nemlétben való édes elmerülést tette kívánatossá oly módon, hogy ellene védekezni se lehetett. (Sarepta)

Ady konfesszionális, direkt közléssel beszél, élet, élet, megvallja, hogy kicsoda, szubjektíven és kifejez. Arról, hogy lénye orfikus áldozat, nem tud.. (Sarepta)

Ady önmaga életbűvöletében él. Egyetlen témája élni. (Sarepta)

 

Agglegény

Az agglegény a mama mellett marad, mert a mama táplál és hízeleg. (Sarepta)

 

Alapállás

Hogy a dolgok valódi jelentőségét meg lehessen állapítani, vissza kell azokat vezetni „alapállásukba”. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az „alapállás” Szabó Lajos egyik emphatikus válasza arra a kérdésre, hogy: Hol vagy? (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az „alapállás” (…) – válasz arra a felszólításra: Beszélj úgy, hogy lássalak. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az alapállás a „kezdeti” szituáció. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A körforgásban az alapállás egyenlő az utolsó szituációval, mert az egész örökké újra kezdődik. A vertikálisan fölfelé mozgó életvonalnak azonban van: végállomása. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Az anthropológiai alapállás ātman és jῑva viszonya mérték. Megkülönböztetés az egységen belül. Olyan mérték, amelynél értelmesebben alapállást nem fogalmaztak meg. (Sarepta)

Az alapállást meg kell keresni. Azt, amelynek kutatására Európában sem kialakult módszer, de főként tradicionális morál nincs. (Sarepta)

Az egyetlen mód és lehetőség (…), hogy az ember helyét az alapálláson foglalja el. Az alapállás számunkra egyetlen világos megfogalmazása pedig a szentkönyvek és az ezekből táplálkozó hagyomány. (Sarepta)

Egy álláspont van, ez az egy az alapállás. (Sarepta)

 

Alkalmazkodás

Ha nem vigyáznék, a kényszermunkatáborhoz is megtanulnék alkalmazkodni és Hitler, Néró, Lenin, Szolimán, Mao Ce-tung között is jól érezném magam. (Sarepta)

 

Alvilág

Alvilágát és földi napját mindenki magában hordja egyszer és egyetlenegyszer, mint éberségét és alvajárását. (Sarepta)

 

Aksaram

Az upaniṣadok, az aranykori mézhit könyve minden szavában örök marad és akṣaram, elmúlhatatlan. (Sarepta)

Légy hűséges és tied az élet koronája. Már nem mézhűség többé. Ez a sorsban összetört konstelláció esszenciája, akṣaram, elmúlhatatlan, mert minden Isten kezében van, ez az egy nincs. Nem adomány. Senkitől se kaptam. Ez a reálexisztenciális bázis, a visszavonhatatlanul felbomlott aranykor helyén épült személyes érettség. (Sarepta)

 

Analógia

Ana annyit jelent, mint fölfelé, kata annyit, mint lefelé, analogia tehát fölfelé való hasonlóság (Sarepta)

Nincs semmi, ami ne függne felülről és ne támaszkodna arra, ami alatta van, mint Hérakleitos mondja: hodos anó kató mia, a fel és a le ugyanaz, analógia katalógiának felel meg és a dolgok szükségképpen hierarchiában állnak, lefelé alapozódnak és értelmüket felülről kapják, de a fent is, a lent is állandóan jelen van. (Sarepta)

 

Animozitás (indulatosság, elfogultság, ellenségesség)

Csak az az összeütközés komoly és személyes, amelyből az animozitás hiányzik. Ez a hiány azt jelenti, hogy a felek (az egész két fele) nem érdekeltek. Az összeütközés nem a saját, vagy a másik el nem intézett problémáiból fakad. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Angyal

Az ördög belső lénye angyal, az angyalé ördög. (Sarepta)

A halál és az ördög élet és angyal. (Sarepta)

 

Antikrisztus

Az Antikrisztus abban a pillanatban született, amelyben Krisztus. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A Krisztus ellen állást foglalt Hatalmak tömörülési középpontját hívjuk Antikrisztusnak, s ez az antikrisztusi középpont különböző emberi alakot ölthet. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Channan az Antikrisztusnak világtörténetileg a leghatékonyabb megnyilatkozási alakja. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az Antikrisztus ellen az egyetlen módszer: a krisztusi. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az Antikrisztus arculatát csakis krisztusi oldalról látni. Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Apokalipszis

A vertikális idő és az osztálytalan társadalom nem egyéb, mint az apokalypsis egyik végső jelensége: az első lépés Isten országának megvalósulása felé. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Aranykor

Mindenki szükségképpen aranykorából él. (Sarepta)

Aki aranykort tart fenn, tudatosan hazudik. (Sarepta)

Légy hűséges és tied az élet koronája. Már nem mézhűség többé. Ez a sorsban összetört konstelláció esszenciája, akṣaram, elmúlhatatlan, mert minden Isten kezében van, ez az egy nincs. Nem adomány. Senkitől se kaptam. Ez a reálexisztenciális bázis, a visszavonhatatlanul felbomlott aranykor helyén épült személyes érettség. (Sarepta)

 

Arc

Jellem és arc nincs külön. (Sarepta)

 

Aszkézis

Az aszkézist minden hagyomány ismerte és az élet megfékezésére használta. De sehol azt a tigris-aszkézist, amit Európában gyakoroltak, nem lettek volna hajlandók elfogadni. (Sarepta)

Ami az inkvizíció szociálisan, az az aszkézis individuálisan. Az élet ellen felheccelt ember őrjöngése. Még mindig jobb, mint az őrjöngés a szellem ellen. (Sarepta)

 

Ateista

A magányos atheista – a legmélyebben a theista. Még csak eszébe sem jut, hogy Isten van. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Atheistának nevezem, aki arra, hogy lénye és Isten azonos, nem ébredt fel. (Sarepta)

 

Ateizmus

Az atheizmus azt hiszi, hogy meg lehet fosztani a cselekvést a cselekvőtől. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Atman

Atman: szubjektum, aki kisugározza magából a világot. – Nem tudom meglátni, fogni, mert ő az, aki lát, fog stb. Első megfogható alakja: brahman. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Atman megértése: beavatás utolsó foka. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Jiva képtelen arra, hogy önmagáról képet formáljon, – csak az tudja ezt, aki egy fokkal feljebb van. Így tovább fokonkint. Csak az utolsó magatartás – atman – képes arra, hogy az egész világról egyetlen igaz és való képet tudjon formálni. Ez: csak én, az atman, vagyok a létező és a valóság, a többi maya. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A tudás: anyagi mozzanat. Valamit tudok. Nem visz közelebb az atmanhoz. Ami közelebb visz, az az intenzitás erőssége. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az őrületszerű megzavarodás (maya) az atman egy állapota. E megzavarodás kivetítése a világ. E kivetítéskor következtetek magamra, s ebből vonom le azt a hamis következtetést, hogy a világ valóság. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az atman és a maya viszonya. „… aki beszélni akar, az az atman, – a szó csak a beszéd eszköze. Aki látni akar, az az atman, a szem csak a látás eszköze…” (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A sokszerűség nem tapasztalati valóság, – csak bennünk van, az atman megzavarodásában. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az ember a daimonjait fogja be, mint a lovakat, maga elé. Az atman ül a kocsiban és hagyja, hogy húzzák. A cselekvés az, ha azonosítjuk magunkat a lovakkal. A nemcselekvés az, ha az összes lovak egyöntetűen alárendelik magukat a vezetőnek. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Amíg az a hipnózis hat, hogy atmanná kell lennem, az mind avidya; mert hiszen én vagyok az atman. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Atman és jiva, mondja a Vedanta félre nem érthetően, vagyis az abszolút én és az élő lény. (Sarepta)

Az emberi lélek, ātman, az istenséggel, brahman, azonos, tat. (Sarepta)

Auton ugyanaz a szó, ami az ātman. (…) Nem a pszichológiai, hanem a metafizikai én, aki az istenséggel azonos, aham brahma asmi. (Sarepta)

Az ātmant kell megismerni, az ātmanra kell figyelni, reá kell hallgatni, felőle kell gondolkozni, ahogy az upaniṣadok írják. (Sarepta)

 

Atombomba

Mi az atombomba „üdvtörténeti” természete? (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az atombomba mint a magasabb fokú biztosítatlanság eszköze, a transzcendencia lehetővé tétele. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Százötven év alatt minden generáció számára megnyílt legalább egyetlen pillanat, amelyet a teljes belátásra nyújtottak és ezt a kairost a mai nemzedék is elmulasztotta, mikor Hirosimában az első atombomba robbant. (Sarepta)

 

Auton

Auton ugyanaz a szó, ami az ātman. (…) Nem a pszichológiai, hanem a metafizikai én, aki az istenséggel azonos, aham brahma asmi. (Sarepta)

 

Axióma

A titkos axiómák a gondolkozásban ugyanazt a szerepet játsszák, mint a pszichológiában az önámítások és a társadalomban a fel nem fedett bűntények. (Sarepta)

 

Állam

„Ez az állam értelme: oly rendben élni, amely megadja a teljesülés lehetőségét.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

A mostani pillanat nagyobb, mint az aranykorban, akkor: belépés az Apokalypsisbe, most: kilépés belőle. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Bach

Sok ember egyetlen mentsége, hogy Bachot hallgatja.

 

Baj

A magam részéről nem ismerek nagyobb bajt, mintha nem tudom, mi történik. (Sarepta)

 

Bálványimádás

Atheizmus azonban nincs. Marad a bálványimádás. Mammon. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Beavatás

Beavatni: emberi lét alapállását megváltoztatni. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Becsvágy

Valószínűleg egyetlen tehetségem van, a becsvágy. (Sarepta)

Becsvágy nélkül az embert privát álom- és rögeszmevilágából ki se lehetne rántani. (Sarepta)

A becsvágy legnagyobb lépése a dicsőséget és a sikert nem összetéveszteni. (Sarepta)

Becsvágy nélkül az embert privát álom- és rögeszmevilágából ki se lehetne rántani. (Sarepta)

Ahhoz, hogy a becsvágyat feloldjam, nem a becsvágyat, hanem annak alapépítményét, a sorsot kell feladnom, de nem passzivitásba kell vonulnom, hanem az aktivitás magasabb fokára kell lépnem, oda, ahol nem a siker van, hanem a dicsőség.  (Sarepta)

 

Belátás

A reális helyzet belátása arra való, hogy megváltoztassam a helyzetemet. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Beszéd

Nemcsak annyi, hogy beszélj, hogy lássalak, hanem az is: beszélj úgy, hogy lássalak. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Minden egyéb csak arról tudósít, hogy mid van. Egyedül beszéded mondja meg nekem, hogy ki vagy. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az, hogy mid van, nem érdekel, – „nicht etwas haben zu können”, hanem: „jemand sein zu können”. Ezért nem kérem tőled azt, amid van, hanem kérdezem tőled, hogy hol vagy. Beszélj, hogy lássalak. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Csak, aki az egészet látja, beszél világosan. (Sarepta)

 

Betegség

A modern betegségek nagy része a higienizált racionalista prevenció eredménye. (Sarepta)

 

Biblia

A Biblia a Szentlélek kinyilatkoztatásának grammatikája. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Bolsevizmus

Semleges távlatból a bolsevizmus egyszerűen a diadalmas inferioritásnak látszik. A közösségnek olyan határesete, amelyben az egyetlen következetesség, hogy a hitványabb uralkodik a kevésbé hitványon. (Sarepta)

A bolsevizmus a polgárság becsületes hipokrízisét már levetette, nyíltan mer aljas lenni, hazudik, henceg, ripők és terrorisztikus, támad és hátrál egyszerre, komisz és kenetteljes, prédikál és hunyorgat. (Sarepta)

A világ megrökönyödésére kiderült, hogy a bolsevizmus vallás. Hitvány és aljas, sötét és buta vallás, de vallás. (Sarepta)

 

Böhme (Jacob Böhme)

Ha a föld erdeinek minden fája tollá változna, szól Böhme, az egész óceán tintává és az egész mennybolt papírrá, nem lenne elég, hogy az ember szenvedését le lehessen írni. (Sarepta)

 

Bölcsesség

Míg valaki valamit egyedül mond, őrült, ha ketten mondják, kezdődik a bölcsesség. (Sarepta)

 

Börtön

Az európai börtönök története a szabadságeszmék története. (Sarepta)

 

Buddha

Sem a levegőégben, sem a tenger közepén, mondja Buddha, nincs hely, ahová bűneim elől elrejtőzhetnék. (Sarepta)

A szerzetes azt kérdezte Buddhától: Miképpen van az, hogy azt gondolom, ha a Mesterhez megyek, kérdésemre válaszolni fog? Buddha így válaszolt: Amit mondasz, csupa zavar. Nem gondolsz semmit, nem mész sehová, nem kérdezel és nem kapsz választ. A szerzetes hallgat. Mire Buddha: Helyes válasz csak helyesen feltett kérdésre adható. Nem te gondolsz. Rég eltemetett emlékek gomolyognak, amelyekről azt hiszed, a tieid, mert azt hiszed, hogy itt vagy. Azt kell mondanod, a káprázó sokszerűségben értelmetlenül hömpölygő képekben a szerzetes és a Mester olyan viszonyba kerül, hogy előbbi kérdéseire az utóbbitól választ vár. (Sarepta)

Buddha módszere, hogy a kérdést személyteleníti. (Sarepta)

Amikor Buddha beszélt, az istenek elhagyták az eget és lejöttek őt hallgatni. (Sarepta)

Buddha a Védába rejtőzötteket jött kiűzni. (Sarepta)

 

Bűn

Szentlélek ellen elkövetett bűn, az ember szabadságának korlátozása. (Sarepta)

Sem a levegőégben, sem a tenger közepén, mondja Buddha, nincs hely, ahová bűneim elől elrejtőzhetnék. (Sarepta)

Fel nem fedett bűncselekmények azért lehetségesek, mert a legelső el van rejtve. (Sarepta)

Eredendő bűn az inferioritás sötétségét megkívánni (Sarepta)

Az ember az eredendő bűnt mindennap elköveti, amikor a több helyett a kevesebbet választja (Sarepta)

A bűn be van építve. (Sarepta)

Az ember elég ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy valódi bűnt kövessen el, viszont permanensen gyarló. (Sarepta)

Tévedések és bűnök is lehetnek termékenyek. (Sarepta)

 

Bűntény

A morális bűntényt leleplezni könnyű. Az értelmi bűntényt lehetetlen, kivéve az értelem centrumából, a hitből. (Sarepta)

 

Centrum

Aki centrumtalan, az fogoly. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Ceremónia

A ceremónia a szertartás komédiája. (Sarepta)

 

Cigányzene

Végül nem marad más, mint a cigányzene. (Sarepta)

 

Csoda

A csoda a lét elemi gazdagságának felvillanása, amelyben a szükségszerűség megolvad. (Sarepta)

 

Daimon

Az ember a daimonjait fogja be, mint a lovakat, maga elé. Az atman ül a kocsiban és hagyja, hogy húzzák. A cselekvés az, ha azonosítjuk magunkat a lovakkal. A nemcselekvés az, ha az összes lovak egyöntetűen alárendelik magukat a vezetőnek. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Minden daimont angyallá lehet változtatni, – negatív erőt pozitívvá lehet tenni. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Deportálás

Az embernek a természetben levő ez a helye, amit most így a hajjé saahban elfoglal, nem eredeti és az eredetihez képest a deportálás egy neme. (Sarepta)

 

Démon

A kabbala azt mondja, hogy tönkretett sorsú emberek válnak démonokká. Ezek annak üdvét, aki őket tönkretette, mint a férgek, szétmarják. Ha ez így van, nincs nagyobb veszély, mint valakit bántani, mert az, akit megsértettem, démont bocsát rám s életemtől megrabol. (Sarepta)

 

Dialógus

Én-Te-Szó: dialógus: dialektika: kezdet-központ-lényeg-érték-lét-teremtés. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Milyen megkönnyebbülés olyannak beszélni, akinek határa magas és milyen feszélyező minden második mondatot elhallgatni. (Sarepta)

 

Dicsőség

Dicsőség annyi, mint a sikerről lemondani. Ahogy az upaniṣadok mondják, azért, amit az ember tesz, sem itt, sem a túlvilágon nem jutalmat várni. (Sarepta)

Siker, amikor az embernek valamije van. Dicsőség, amikor az ember valaki. (Sarepta)

A nagy ember története, hogyan mond le a sikerről a dicsőségért. (Sarepta)

Minden sikerben kell lenni legalább egy csepp dicsőségnek, különben nem is lenne. A dicsőségben, ha valódi, egy csepp sikernek sem szabad lennie. (Sarepta)

A siker egybenőtt a társadalmi és történeti exisztenciával. A dicsőség az ātmané. (Sarepta)

A siker mágikus természetű és māyā, vagyis káprázat. Ezzel szemben zohár kevodo, mint a héberek mondják, tündöklő dicsőség. (Sarepta)

A siker archetípusa Hérostratos, aki felgyújtotta a templomot, hogy róla beszéljenek. A dicsőség archetípusa Milarepa, aki negyven évig élt egyedül a barlangban. (Sarepta)

 

Dráma

A határon túl nincs dráma többé. (Sarepta)

A dráma a sorsvonalak összeütközése nyelvszínvonalon. (Sarepta)

 

Eckhart mester

Isten az, aki, mondja Eckehart és aki Isten, az az enyém és aki az enyém, azt szeretem és akit szeretek, az engem szeret és magához von és aki magához vont, az inkább én vagyok, mint saját magam. (Sarepta)

 

Egzisztencia, egzisztencializmus

A centrális exisztenciális helyzet: lét és tevékenység. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Csak egyetlen szóról kell beszélni. Ez a szó: az exisztencia. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Exisztenciálisnak lenni annyi, mint valóban jelenlevőnek lenni. (Sarepta)

Az exisztencia szenvedéllyel és kábítószerrel is elzárható. (Sarepta)

Az exisztenciális módszer minden egyéb kérdésvilágtól jól megkülönböztethetően létezésünknek sajátos sávjával foglalkozik, amely már nem lélektan, de még nem morál. (Sarepta)

Tábor Béla mondja, hogy a pszichológiai elemzéseknél az exisztencialistának is jelen kell lennie. Elfogadom, azzal a korrektúrával, hogy az exisztencialista fölött ott legyen a moralista, fölötte a vallásos, fölötte az axiomatikus, fölötte a metafizikus. (Sarepta)

A pszichológus témája a lélek, a moralistáé a tökéletesség, az exisztencialistáé a kettő között, hogy kit csinálok magamból, hogyan és miért. (Sarepta)

Exisztenciális kategóriának óhajtom nevezni a túlzást, a linkséget, a valódiságot, az ízléstelenséget, az indiszkréciót. (Sarepta)

 

Egyesülés

Az egyesülés ősformája a megszólítás. (Sarepta)

 

Egység

Ahol egység vagy nincs, vagy a megkülönböztetés hiányzik, a határok összefolynak és kész a baj. (Sarepta)

Sókratés óta a primordiális egység közvetlenül nem érthető. (Sarepta)

 

Egyszeri

Minden esemény egyszeri, ahogy minden dolog az. (Sarepta)

Mivel minden dolog és történés egyszeri és nem ismétlődik, az egyiknél nyert tapasztalat teljes egészében a másikra nem vihető át. Mindig van valami új és meglepő. (Sarepta)

 

Egyszersmindekoriság

A vakmerő és durva egyszersmindenkoriság, amely Európa gondolkodását oly visszataszítóvá és irreálissá tette, nem ésszerű volt, inkább korrupt. (Sarepta)

 

Ellenfél

Az ellenfél igen hasznos személy, de abból megélni, hogy az ellenfél hazudott, mégsem lehet és főként még ebből nem következik, hogy igazat mondtam.  (Sarepta)

 

Ellenzék

Ha az ellenzék hatalomhoz jut, ugyanazt csinálja, amit a kormány, csak rosszul. (Sarepta)

 

Elmélet

Az elméleten belül nincs baj, minden egyezik annyira, hogy ez egymagában is gyanús, a bizonyítékokkal sincs baj, úgy látszik, hogy az adatokat mindenki nekik gyűjtötte, csak éppen az egész fals. (Sarepta)

 

Elrendelés

Inkább nekem rendeltet rosszul, mint nem nekem rendeltet jól. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Ember, emberi

„Embernek lenni annyi, mint oly sorssal bírni, amelynek lehetősége az istenülés felé állandóan nyitva áll.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

„Az emberi emberivé csak ott válik, ahol elválik a csak emberitől.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

„Az emberi több, mint csak emberi.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

A gyanú indokolt, hogy az embernek nincs is természete.. (Sarepta)

Az embernek mindenen túl kell lennie, a műnek mindenen innen kell maradnia. (Sarepta)

Az ember inkább akar saját feje szerint tönkremenni, mint más által kezdeményezett értelmet követni. (Sarepta)

 

Emberiség

Egyetlen ember magatartása az egész emberiség sorsára döntő lehet. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Ha lenne pillanat, amelyben magamat a legintenzívebb pontra tudnám állítani, az egész emberiség sorsa fölött döntő szavam lenne és az emberiség sorsát kezemben tartanám. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Emphasis

Emphasis: magyarul hangsúlyos nyomaték az, amely a szavak súlyát megnöveli, amely a szavakat a többi közül kiugrasztja, amit írásban az idézőjel, vagy a ritkítás, vagy az aláhúzás jelent. A szó a többinél jelentékenyebb lesz és a vezető szerepet átveszi: a nyelv középpontjába lép: exisztenciális oldalról az örvény tengelyévé, mathematikai oldalról a kristály centrumává lesz. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az emphatikus nyelv úgy beszél, hogy lássák. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az emphasis a nyelv eszkatologikus helyzete. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Evangélium

Az Evangélium a Seth előtti őslétszituációt nyitja meg. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mereskovszkij: Az evangéliumok nem csodák, hanem jelek. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az Evangélium tanításától kezdettől fogva eltértek, mert az Evangélium a földből egyetlen morzsát sem ad fel. Ezzel szemben már igen korán többen az üdv érdekében az egész földi élet feladását tanították. Az életmegtagadást akkor sem lehetett megvalósítani, ahogy a szellemi én megtagadását ma. (Sarepta)

 

Éberség

Minél éberebb az ember, annál kevesebb istent lát. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A halálnál a tudat megszűnik. A tudat mayával van kapcsolatban. A tudatnak semmi köze az éberséghez. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Életjeligém: Legyetek éberek, mint a kígyó. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Az én veszélyem mindig az alvajárás, a kábaság, az alvás volt. Ezért köszönhetek oly sokat Hérakleitosnak, Csuang-ce-nek és a Védának, amely művek feladata éppen a felriasztás. Erőm nagy része önmagam felriasztására kellett s arra, hogy magamat ébren tudjam tartani. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Aki a lélek–isten azonosságának tudása fölött rendelkezik, éber, vidyā, aki nem, alszik, avidyā. (Sarepta)

 

Élet

Miután több száz évig, rossz lelkiismerettel, kötelező volt a földön szenvedni, most még rosszabb lelkiismerettel kötelező az életnek örülni. (Sarepta)

Az élet önmagában véve szomorú. (Sarepta)

A bázis, a többi mind ebből az egyből következik, az egyetlen érték az élet. Használd ki életedet. (Sarepta)

Az élet az, amelynek centruma, szépsége, értéke, alakja és koncepciója önmagában van. (Sarepta)

Úgy látszik az életen belül az életnél egyéb értéket magasabbnak tartani lehetetlen. (Sarepta)

Minden mást az élethez viszonyítunk és azt, aki abban nem részesül, sajnáljuk. Ezért mondják, hogy szegény, arra, aki meghalt. (Sarepta)

Az életen belül az élet eltűnőben van. (Sarepta)

Az élet súlypontja az életen túl van. (Sarepta)

Az életnek lét nélkül értelme nincs. Az életen túl van a súlypont. (Sarepta)

Ha túlvilági nehézkedés nem lenne, csupán élet, az élet aránytalanul széttenyészne, elmúlás és keletkezés között különbség nem lenne. (Sarepta)

Az élet a lét. (Sarepta)

Az élet egyetlen élethalál pillanat. (Sarepta)

Az élet nem lehet önmaga mértéke. (Sarepta)

Élet lényől függetlenül nincs. (Sarepta)

Az élet az átlétezés helye. (Sarepta)

Az élet nem szubsztancia, hanem szubsztanciára való sóvárgás. Út, folyamat, erőfeszítés, tevékenység, várakozás, előkészület valamire és valamiért, ami nála több, amiben fennmarad, ami megelőzi, amiben folytatódik, amiben megnyilatkozik, ami benne megnyilatkozik, lényeg, alak, ami maga az élet. (Sarepta)

Minden életöröm szomorú. Élvezete annak, ami csak akkor lehetne, ha nem élet lenne, hanem végleges. (Sarepta)

Az élet azt éri, amiért odaadom. Semmivel sem többet. (Sarepta)

Ami élet, végeleges, mulandó és elmúlhatatlan, örvény és kristály, pillanat és örök. (Sarepta)

Az életet nem lehet az élettel mérni. Mert nem lehet a mulandót mulandóval mérni. Az élet több, mint élet. Az élet nem hatezerszer huszonnégy óra, hanem a szubsztanciára való sóvárgás. (Sarepta)

Nem érezzük magunkat embernek, csupán életnek és ennek mulandóságában szédelgünk. (Sarepta)

Amit ma itt életnek neveznek, szcientifikus rögeszme, amellyel az emberiséget becsapták és a kizsákmányoló hatalom kezében ennél tartja fogva. Ha tudnánk, hogy az életnél több vagyunk, nem uralkodhatnának rajtunk. (Sarepta)

Az élet az ember számára inkább katharsis, mint bármi más. (Sarepta)

Az élet önmagában minden mozzanatában lezárhatatlan és ezért alaktalan, szubsztanciátlan és ezért mulandó. (Sarepta)

Az élet védtelen és az egyetlen védelem a szellem. (Sarepta)

Az élet minden pillanata egyetlen, visszavonhatatlan és pótolhatatlan. (Sarepta)

Az élet egyetlen és visszahozhatatlan, egyszer és soha többé, megismételhetetlen, ez ennek a mulandónak, ennek az ürességnek fájdalmas ragyogása, ennek a törékeny és erőtlen pillanatnak vége és kezdete, amelyben a nap egyszerre kel és nyugszik. (Sarepta)

Nem igaz, hogy csak más rovására élhetek s amit élek, más elől élem el.  Az élet autonóm és centrális és ha a magamét kibontom, senkit sem érintek. Sőt a magam erőinek minél teljesebb kibontásával mindenkit, aki önmaga erőit bontja ki, emelni tudok. Az ember életvonalát más csak akkor irritálja, ha a kibomlás nem a személyes középpontból történik. Csak, ha az ember abban a hiszemben van, hogy az üdv nem nála, benne, hanem másban és másutt. (Sarepta)

Nincs gyötrelmesebb, mint az élet szolgálata, az ember egyetlen gondolatát se hagyja szabadon, aki pedig az ő szeretetében él, szabad. (Sarepta)

Ami az életnél jobb, egyetlen imaginárius kiterjedés nélküli pont a világon kívül.. (Sarepta)

Az élet nem az ember törvényes létformája. Ebben az alakjában a kezdetben történt zuhanás következménye. Vesztett lét, csak élet. Sokkal inkább elvesztem, ha benne vagyok, mintha belőle kilépek. (Sarepta)

Életszédület és halálszédület egy és mégsem egy. A kettő között csak magas „assent” képes különbséget tenni, mert más a hit és más a hitetlenség. (Sarepta)

Az élet önmagában egy helyben dagasztás, soha önmaga határán túl nem nyúl, önmagát ismétli, önmagára sóvár, hindu kāma, görög erós, latin libido, böhmei Gier. (Sarepta)

Az igény Borgia óta Rousseau-ig leszállt, Goethéig még inkább. De a távolság Wilde Oscarig még nagy és Wilde-tól a provinciális mellékutca-életkirályokig. Ez maradt az életélvezetből, a Napkirály Louvre-ja szoba-konyhás méretekben. (Sarepta)

Az élet, mondja Pannwitz, a tökéletesség maga, ha a tévtanok tökéletlensége nem zavarja. (Sarepta)

Életével mindenki saját maga szabadon rendelkezik. (Sarepta)

Az élet nem arra való, hogy a meglevő tulajdonságokat gyakoroljam, hanem hogy a nem meglevőket megszerezzem. (Sarepta)

 

Életéhség

Az életéhség, a sóvárság minél többre, minél tovább, Böhme „Gier”-je, a hindu kāma, a görög erós, a latin libido, Buddha āsavája, hüllőmohóság, az éj hideg tüze, a szubsztanciátlan pucér reszketés, a „horreur”, az üresség, a szomjú sóvárgás, fénytelen és melegség nélkül való sötétségtől izzó jég. Ez a mágikus életrablás temperatúrája. (Sarepta)

 

Életrablás

Minden esetben, ha valaki azzal lépett fel, hogy mások életét rendezi, új gondolatot hoz, az elhagyatottakról és elnyomottakról gondoskodni kíván, azonnal mindenki tudta, legalábbis tudhatta, hogy az életrablás valamely új alakzatát óhajtja megvalósítani. (Sarepta)

 

Élni

Élni annyi, mint részegnek lenni. (Sarepta)

Élni annyi, mint megsemmisülni. (Sarepta)

 

Én

Az egy Én mindig anarchikus volt. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az értelem kezdete az én őrületéből való gyógyulás. (Sarepta)

 

Én – Te viszony

A tengely és a primer mindennemű emberi viszonylatban az Én – Te (Isten – Ember) viszonya. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Ez a tengely, „a” tengely és az örök tengely. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mindennemű léthelyzet tengelye az Én – Te viszonya. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Én-Te-Szó: dialógus: dialektika: kezdet-központ-lényeg-érték-lét-teremtés. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Lélekjelenlét-hiány: második személy hiánya. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Nemcsak az vonz, aki vagy, hanem az is, ahol vagy, de a kettő alig elválasztható, mert bizonyos tekintetben ott vagy, aki vagy. (Három levél In: Sarepta)

 

Érettség

Légy hűséges és tied az élet koronája. Már nem mézhűség többé. Ez a sorsban összetört konstelláció esszenciája, akṣaram, elmúlhatatlan, mert minden Isten kezében van, ez az egy nincs. Nem adomány. Senkitől se kaptam. Ez a reálexisztenciális bázis, a visszavonhatatlanul felbomlott aranykor helyén épült személyes érettség. (Sarepta)

„Ripeness is all”, mint Shakespeare mondja, meg kell érni. (Sarepta)

 

Értelem

A végső izgalmak az értelem izgalmai. (Sarepta)

Az értelem kezdete az én őrületéből való gyógyulás. (Sarepta)

 

Ész

Könyvet kell írni nem az ész, hanem az ész hibás koncepciója ellen. Mert a racionalizmus tényleg tévedés, de a helyes magatartás nem az ész megtagadása, hanem az ész eredeti értelmének megfogalmazása. (Sarepta)

 

Faust

Az életet a létről elmetszi és önmagában álló mértéknek tekinti. (Sarepta)

Amit elad az életért, az a lét. (Sarepta)

Faust az életkirály, az élet élvezője, vagyis kizsákmányolója, pontosan olyan, mint ahogy a reneszánsz óta gondolták.. (Sarepta)

 

Felébredés

A felébredésnél nincs könnyebb és egyszerűbb, nehézsége éppen ez. (Sarepta)

A felébredés nem tanulás és nem ismeretszerzés eredménye. (Sarepta)

 

Fénykép

Minden látható rajta, kivéve a láthatatlant. (Sarepta)

A fényképen a valóságra ráismerhetek, de ez inkább imaginációm érdeme. Ha a feltartóztatott téridőt újra megindítom. (Sarepta)

A fénykép objektívnek vélt látvánnyá azért válhatott, mert feltételezték, hogy személytelen. Pedig a fényképen a fényképező is ott van, csak jelenlétét a képen, mivel magától értetődik, nem veszik észre. (Sarepta)

A valódi képtől abban különbözik, hogy koncepciótlan, vagyis centrumtalan. (Sarepta)

A fényképen sohasem a valóságot látom, mindig csak a fényképet. (Sarepta)

Hogyan lát engem barátom, feleségem, Isten? És hogyan lát engem a gép? Így lát és tudom, hogy ezzel nem tudok azonosságot vállalni. Így lát, akinek hozzám semmi köze, a hivatal és a politikai rendőrség. (Sarepta)

 

Férfi-nő

Férfiak előretolt elvi álláspontokat építenek ki, nők, megszólíthatatlanságukat erotikus konvencióval fedik. (Sarepta)

 

Fiziognómia

Miképpen tettek lehetővé, sőt követelménnyé a funkcionáriusok részéről oly fiziognómiát, amely régebben csak a rendőri nyilvántartásban szerepelt. (Sarepta)

 

Fohász

Lihegve ugyan, de az áldozat misztériumának küszöbére érkeztem és Kempis Tamással fohászkodok: Uram, tedd lehetővé számomra azt, amit természetem lehetetlennek tart. (Három levél In: Sarepta)

 

Gnoszeológia (ismeretelmélet)

A gnozeológia a gondolkozás metafizikai feltételeivel foglalkozik és ezek szerint földrajzi helye a theológia és a logika között fekszik. (Sarepta)

 

Goethe

Goethét egyre elviselhetetlenebbnek tartom. (Sarepta)

Goethével óvatosnak kell lenni. (Sarepta)

Nem költészet és valóság, hanem se nem költészet, se nem valóság, csupán élet. (Sarepta)

Goethéről tudjuk, hogy életkirálynak igen alkalmas, mivel kedvező tulajdonságokban igen gazdag.. (Sarepta)

Nem volt hajlandó egyebet tenni, mint tulajdonságait gyakorolni. (Sarepta)

Goethét nem a létfenntartás kompromittálta. Szabadságát, mint Faust, nem a darab kenyérnek adta el, hanem az úgynevezett reneszánsz-életörömnek. (Sarepta)

A dolgokat illendő távlatból szemlélni, nehogy hozzájuk túl sok köze legyen. (Sarepta)

Goethe egész életében félt az áldozattól. (Sarepta)

Az utolsó égből pottyant genie, Goethe, pillanatnyilag a legnemkövetendőbb. (Sarepta)

 

Gogol

Gogol világából a szám rendező elve, vagyis a mérték hiányzik. (Sarepta)

 

Gondolkozás

Nem gondolkozunk, mindössze megzavart elménk ingerült. (Sarepta)

Ha az ember ízlésében, vagy erkölcsében, vagy gondolkozásában hibát követ el, a démon betörhet és fölötte hatalmat nyer. (Sarepta)

Az értelmes gondolkozás az, amely ha minden egyéb kimarad, az egyetlen segítség. (Sarepta)

 

Gorkij

A támolygás tömegtemperatúra, amelyet már mesterségesen tartanak fenn, amíg van Gorkij. Elmentek érte az emigrációba, sokat ígértek neki, annyit sehol se kapott volna, nem hogy írjon, csak, hogy legyen. Senkijük se volt, akiről körutat, parkot, egyetemet, könyvtárat, nyomdát, csatornát, autógyárat, csatahajót, irodalmi nagydíjat nevezzenek el. Hazament, tényleg nem írt sem igent, sem nemet. Nem szállt a hajóra és becstelenség non plus ultra, még csak nem is volt áruló.

 

Gyakorlat

Önfegyelmező, több évig tartó aszkétikus gyakorlatot folytattam, hogy a tulajdonságaim leltárából bántóan hiányzó részletező észnek legalább néhány mozdulatát el tudjam sajátítani. (Sarepta)

 

Gyorsaság

A gyorsaság által megmentett idővel senki se tud mit kezdeni. (Sarepta)

 

Gyönyör

Az ember saját bűzeit megszokja, sőt kedveli, ez a gyönyör. (Sarepta)

 

Gyűlölet

A gyűlölet a nemlétező nemlétezése. (Sarepta)

 

Haladás

Semmi egyébre nincs időm, csak a haladásra. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Az én erőm nem látszik, csak akkor, ha ott keresnek, ahol tegnap voltam, – már nem vagyok ott, továbbmentem. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta

 

Halál

A halálnál a tudat megszűnik. A tudat mayával van kapcsolatban. A tudatnak semmi köze az éberséghez. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az ember születése pillanatában hal meg, akkor is, ha ez a pillanat nyolcvan évig tart. (Sarepta)

 

Hallás

Mi az, amit nem hallasz és megmondom, ki vagy. (Sarepta)

 

Hallgatás

Japán festmény: a mennydörgő hallgatás. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A hallgatás parancsa nem azt jelenti, hogy: beszélni tilos. Nem negatívum. Nem tilalom. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Hagyomány

A hagyomány és a történet egymáshoz úgy viszonylik, mint a centrum és a periféria. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A valódi hagyomány feltárásának kézzelfogható eredménye: „egymásról tudni”, – együtt lenni. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Hamlet

Hamlethez képest a dráma minden szereplője futóbolond. (Sarepta)

Shakespeare feltételezi, hogy Hamlet distanciája sors. Nem látja, hogy határ. Konstelláción kívül áll és pedig nem hamletségből, hanem hamletentúliságból. Mert Hamlet már nem Hamlet, hanem valaki, aki Hamlettel olyan viszonyban áll, mintha későbbi inkarnációja lenne, akinek előbbi műveiért ugyan felelnie kell, de benne a hamleti művek összessége már felszámolás alatt áll. (Sarepta)

A hamleti aktus nem történeti realizálás, hanem a sorsban való részvétel radikális leépítése. Nem aktív és pedig nem, mert nem támad, vagy visszavonul, vagy nem kezdeményező, hanem mert a színpadról levonult. (Sarepta)

 

Hangya, termesz

A termesz nem tud mást, csak dolgozni. (Sarepta)

Ha a boly meggyullad, a hangyák ezrével vetik magukat a tűzbe, hogy azt saját testük nedvességével eloltsák. (Sarepta)

 

Hazugság

Minden rejtőzés okvetlenül kénytelen fedetlenül hagyni önmagát felerészben s erről a fedetlenül hagyott részről szoktuk felismerni, ha valaki hazudik. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Az értelmetlen unalmas. Ennél unalmasabb csak a hazugság. (Sarepta)

Helyzetünk nehézsége, hogy egész súlyával elhallgatott hazugságokon nyugszik. (Sarepta)

 

Házasság

Ki van zárva, hogy a házasság szerelem nélkül sikerülhessen. (Sarepta)

A házasság az igazságviszony megvalósításának par excellence helye. (Sarepta)

Ha a felek hozzáférhetetlenek maradnak, a házasság megbukik. (Sarepta)

Nincs hely az emberi létben, ahol ilyen kézzelfoghatóan nyilatkozik meg az, amit a szeretet kérlelhetetlenségének mondanak. (Sarepta)

 

Hegel

Hegel elválasztja, amit egybe kell építeni. (Sarepta)

 

Hérakleitosz

Az élet arca a halál, a halálé élet, mint Hérakleitos mondja (Sarepta)

 

Hit

Törvényben élni nehéz; de még mindig sok százezerszer könnyebb, mint „hit”-ben élni. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A spirituális nemzőerővel való produktív (odaadó, önfeladó, erotikusan forró) viszony az, amit Pál „hit”-nek nevez. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A hit nem áll semmiféle kapcsolatban a tudással, mert a hit mágikus aktus. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta) (Saint-Martin-t idézve)

Te a hit óceánjában élsz, minden óceán közül abban, amely a legviharosabb. (Három levél In: Sarepta)

Ezzel az Istentől az emberre hagyott egyetlen fontos tudással, a „hittel” szemben áll a „bukott angyalok tudása”. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Hitetlenség

Hitetlenség. Csak más szó arra, hogy értelmetlenség. Mert a hitetlenség is hit, de rossz hit, ahogy az értelmetlenség is értelem, csak rossz értelem. A hit, hogy nincs túlnan, nincs szellem, nincs üdv, nincs örök, nincs lélek. (Sarepta)

Minden tévtan alapja a hitetlenség. (Sarepta)

A lenni, vagy nem lenni határ. A hitetlenség határa. (Sarepta)

A hitetlenség okossága csak a hitetlenek számára okosság. (Sarepta)

 

Holnap

A jóslatok fölöslegesek, nincs szükségem megtudni, mi lesz holnap. Ha tudom, mi van ma, mindent tudok. Ha valamit nem teszel meg most, nem teszed meg soha. (Sarepta)

Holnap? Messze van, mint az Antares. (Sarepta)

 

Homousion

Isten és a történelem találkozási pontja: a homousion mint a történelem megszentelése. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Humor

Az ember igazságelviselő képessége a humornál kezdődik. (Sarepta)

 

Hűség

Életed titka nem a törvény. A szigor és a kényszer még nem mentett meg senkit. Életed titka nem a szabadság. A Minden Szabad még nem mentett meg senkit. Életed titka a hűség. Hűség a földhöz, hűség a néphez, hűség a korhoz. Ez a te törvényed s a te szabadságod. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Légy hűséges és tied az élet koronája. (Sarepta)

 

Ideológia

Az embert az ideológiával zsákmányolják ki. (Sarepta)

 

Idő

Ma az idő szövete még nem tömör, hanem lyukacsos és szakadozott és kitörési lehetőség állandóan kínálkozik. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az időnek kollektív természete és sodra van. Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Utolsó qualitásként az idő maradt, – de Einstein elvetette ezt a jellegét, negyedik dimenzióvá tette. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A héberek hajjé saah-t és hajjé olamot különböztetnek meg. Az előbbi az időélet, élet itt a földön a születéstől a meghalásig. Az utóbbi a világélet, amelynek mértéke nem az idő. (Sarepta)

A támolygás arról ismerhető fel, hogy az idő fogytán van. Mivel fogytán van, sietni kell. A támolygás elsősorban időpánik. Nincs idő. Mire? Felébredni. Miért nincs? Mert fél. Azt hiszi, lemarad. Miről? Félni kell és sietni, ez fontosabb. Hiába repül a hangsebességnél gyorsabb gépekkel, nem éri utol magát. (Sarepta)

Az iránytalanság tartalma a korrupt idő. (Sarepta)

Az ember idejét nihilizálja és ebben az enyészetben önmagát feloldja. (Sarepta)

A gyorsaság által megmentett idővel senki se tud mit kezdeni. (Sarepta)

Csak gyorsan, minél többet, minél rövidebb idő alatt, az idő egyre kevesebb. (Sarepta)

 

Az idő kiegyenesedése

Isten országának megvalósulását két jel hirdeti: a történet elmúlása, illetve a történet utáni korszakban az idő kiegyenesedése és a lét fölfelé mozgása, – a második a rendek és osztályok teljes felbomlása és az eszkatológiai egyenlőség megvalósulása felé való közeledés. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Abban a pillanatban, ha az ember az ismeretlen jövő felé dönt és elhatározása és elszántsága az idegenszerű és félelmetes, bizonytalan jövő felé irányul, az idő „kiegyenesedik”. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Az idő megszűnése

Az idő megszűnése a tudattalan likvidálását jelenti. Nincs szükség többé emlékezni. Miért? Mert minden: van. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Igaz

Ami történik, mindig igaz. Nincs szükség arra, hogy megtudjam, mi lesz holnap. Ha tudom, mi van ma, mindent tudok. (Sarepta)

 

Igazság

Nincs reménytelenebb, mint, akinek senkije sincs, akivel igazságviszonyban áll. (Sarepta)

A fület a mindig élesebbre hangolt igazsághoz kell szoktatni. (Sarepta)

Az igazság a szubjektivitásban van. (Sarepta)

 

Individuum

Kollektívumnak hívják azt, aki az emberben az apokalyptikus korrupcióval kompromisszumot köt, individuumnak, aki a korrupció ellen tiltakozik. (Sarepta)

 

Involúció

Rossz lett és egyre rosszabb, amin csodálkoztak, de még rosszabb lett és még annál is rosszabb. (Sarepta)

 

Ismeret

Anonym ismeret nincs. (Sarepta)

 

Isten

Isten nemcsak Én, hanem a lét első hatványán önmagának az örök Te és a lét második hatványán önmagának is az örök Seregek. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Nincs kompromittáltabb lény Istennél. (Sarepta)

Minden Isten kezében van, írja a Berachot, kivéve az istenfélelem. (Sarepta)

Isten az, aki, mondja Eckehart és aki Isten, az az enyém és aki az enyém, azt szeretem és akit szeretek, az engem szeret és magához von és aki magához vont, az inkább én vagyok, mint saját magam. (Sarepta)

Isten veszélyei nagyok. A valóságkutatás nem ártalmatlan és nincs nehezebben elérhető, mint a pseudológiamentes értelem. (Sarepta)

Ha Te szeretsz, több mint az élet. (Sarepta)

 

Itt és most

Amit öröknek és abszolútnak hívnak, az itt és mostnak nem ellentéte, hanem annak tulajdonsága, átlépés a természeti szaggatottságból az örök folyamatosságba. (Sarepta)

 

Játék

Az ember nem lehet valódibb, mint amikor játszik és a színház a világkáprázat misztériuma. (Sarepta)

 

Jehova

Jehova: négy betű. Ha már az ember egyszerre ki tudja mondani, meglátta Istent. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Jelenlét

Ami nem jelenlét, űr, lényegtelen, nemlétező. (Sarepta)

 

Jellem

Jellem és arc nincs külön. (Sarepta)

 

Jézus

Jézus nem írt és valószínűleg igen keveset beszélt. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta 131.)

Egyetlen hiteles emlékünk róla a Miatyánk és a keresztfán mondott hét szó. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Jézus a fix és stabil pontok körül kristályosodó egyszersmindenkori tanítást (a „törvényt”, ahogy Pál nevezte) felváltotta azzal az egészen új életmódszerrel, amelynek középpontjában a személyiség szüntelen haladó mozgása áll, a személyiség pedig halad, mert a spermatikus logos nem akkor realizálódik, ha önmagát rendszerekben objektiválva kitermeli, hanem, ha mint gyújtó rakéta rohan át az élettéren és szórja magából a szikrát. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Én vagyok az Alfa és az Ómega – mondja: az alapállás és a végállomás, a kezdet és a vég. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

A jó feltétele, hogy előbb valaki gaztetteket kövessen el. (Sarepta)

 

Jób

Jób rájött arra, hogy van valamije, amit nem kapott és ami tőle nem vehető el. Az, amit a legtöbben elszórnak. Ez a valami, ami megmaradt, miután minden elveszett. A bölcsesség Istent félni és az értelem a rosszat kerülni. A kettő egy. Ez a Keter, a korona. Légy hűséges és tied az élet koronája. (Sarepta)

 

Kapitalizmus

Max Weber csak abban téved, hogy a kapitalizmust a reformációval hozza kapcsolatba. A kapitalizmus a reneszánszból, illetve a klerikalizmusból közvetlenül érthető. A bázis, a többi mind ebből az egyből következik, az egyetlen érték az élet. Használd ki életedet. (Sarepta)

 

Karnevál

A karneváli ember, mint a létfenntartás által kompromittált érthető. Nem veszi észre, mialatt biológiailag, szociológiailag, pszichológiailag, morálisan, mondjuk szépen, létéért küzd, önmagát kompromittálja. A létért való küzdelem, nem mint Darwinék hiszik, természeti, hanem pneumatikus folyamat. Az ember jelentékeny erőt képes kifejteni, hogy egyre lényegtelenebb legyen. (Sarepta)

A Karnevál nem az eszméből származtatja az embert, hanem az emberből az eszmét, úgy, hogy azt az ember elrontott, kompromittált élete eredményének tekinti, azt az ember kényszerképzetének fogja fel, álarcnak, amit az ember ünnepélyes komolysággal visel, de, amely más rögeszméből ellenállhatatlanul komikus. Tendencia itt annyira nincs, hogy már a tendenciátlanság is eltűnik. (Sarepta)

 

Katarzis

Az élet az ember számára inkább katharsis, mint bármi más. (Sarepta)

 

Káprázat

Az értelem legkisebb homályának következménye, hogy az ember nem valóságot észlel, hanem káprázatot. (Sarepta)

 

Kárhozat

Aki elveszett itt, az túlnan is elveszett. (Sarepta)

 

Kegyelem

Kegyelemmel (pl. Krisztus eljövetele) el lehet kerülni az esetleg végtelenbe vezető kerülőket. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Kelet

Kelet és őskor számomra extramundális pont lett, amelyből, mint a Marsból tudtam látni Európát. (Három levél In: Sarepta)

 

Kelet/Nyugat

Keleti hagyomány: tanács. Nyugati hagyomány: parancs. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Számunkra az élet megoldása: tevékenységen keresztül. Kelet számára: megismerésen keresztül. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Kereszténység

„A kereszténység nem a hierarchiát tanítja, hanem az „egy akol, egy pásztor”-t, az emberi testvériséget, a minden ember teljes egyenrangúságát és egyenértékűségét.” (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A kereszténység nem életmegoldásrecepteket ad (mint a tao, Véda, Mózes stb.), hanem mindenki számára kötelezővé teszi saját egyetlen, személyes életmegoldásának megvalósítását. Ehhez pedig csak egyetlen segítséget nyújt: a hitet. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A kereszténység az egész lét egyszerre való esedékessége és az összes lehetőségek birtokbavétele. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A kereszténység teljes egészében adja a teljes egészet. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A kereszténységben az összes rendszerek egyszerre időszerűek és időszerűtlenek. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Kép

Minden kép Isten képe. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Minden szó Isten szava, csak végig kell gondolni. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Kéz

„Minden szentnek maga felé hajlik a keze.” Nem! a kéz ősmozdulata az ölelés – a szeretet mozdulata. Isten keze a szeretetkéz. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A kéz abszolút képe a szeretethez való viszonyt fejezi ki. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Fogadni: a kézfogás annyi, mint a Te-kapcsolat számára megnyílni (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Minden szónak kéz-jellege van, amely kéz feléd nyúl, vagyis offenzív. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mi a kézfogás helyes módja? Az egyetlen helyes mód: az ember maga legyen az, aki kezet fog. Ne reprezentatív alakjában, hanem ténylegesen és reálisan ő maga. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Kierkegaard

Kierkegaard azt mondja, félni annyi, mint az eredendő bűnre való emlékezéstől nem megszabadulni tudni. (Sarepta)

 

Klerikalizmus

A sötétség oka nem a kereszténység, hanem a magát a kereszténységbe rejtő klerikalizmus. (Sarepta)

Klerikalizmus alatt a politikai kormányzatnál magasabb és hatékonyabb szellemi és eszmei befolyást kell érteni. Szellemi és eszmei úgy, hogy szellem- és eszmeellenes. (Sarepta)

 

Koitusz

Az állati koituszt egyedül a női lény szépsége és a szerelem mámora teszi elviselhetővé, de a helyzetet az se menti. (Sarepta)

 

Kollektivizálás

Ahol individuumok rovására kollektív közösségeket akartak teremteni, a társadalom atomizálódott és a kollektivizálás minél erősebb volt, annál inkább. (Sarepta)

 

Komédia

A komédia, mint minden exisztenciálé, képes arra, hogy rossz tulajdonságból erényt, jó tulajdonságból bűnt csináljon, többnyire az utóbbit, mert a komédia sajátsága, hogy itt az élettevékenységek összessége nem az, ami, hanem egészen más és pedig nem ezért, vagy azért, haszonért, vagy előnyökért, karrierért, vagy sikerért, hanem a komédiáért, mint a hipochondernek tényleg szívbaja van hipochondriából, vagyis komédiából, az összes életveszélyes tünetekkel és az orvos tanácstalan, mert nem tudja, hogyan lehet valaki ilyen beteg, mikor semmi baja.. (Sarepta)

A szülői és az iskolai komédia, később a szerelmi és a becsvágy komédiák.. (Sarepta)

A komédia nem hazugság, mert akkor megfogható lenne és nem betegség, mert akkor gyógyítható lenne. (Sarepta)

A komédia semmit sem tud valódinak látni, kivéve azt, ami hamis. (Sarepta)

A komédia titka a hitetlenség, vagy ha így érthetőbb, aki hitetlen, az komikus. (Sarepta)

 

Komédiás

A komédiás arról ismerhető fel, hogy a maszkot hazugnak tartja és azt hiszi, az ember a maszkban elrejtőzik. (Sarepta)

A komédiás állandóan konferál. (Sarepta)

Grandiózus arányt az önéletrajzban ölt, mely azért készült, hogy Isten előtt komédiázzon. (Sarepta)

 

Komolyság

Az ember komolysága azon a határon kezdődik, hogy mi az, amit meg lehet neki mondani. (Sarepta)

A komolyság fokokban mérhető. A mérték az, hogy kinek mit és mennyit lehet megmondani. (Sarepta)

A komolyság ott kezdődik, hogy az ember önmagából mit hajlandó áldozatnak tekinteni. (Sarepta)

 

Kommunizmus

Világ zsiványai, egyesüljetek, amely nem egyéb, mint a huszadik század közepén a világhelyzet korrekt definíciója. (Sarepta)

A kommunizmusból a dialógus hiányzik. (Sarepta)

 

Konfesszió

A konfesszió narcizmus. (Sarepta)

Ady konfesszionális, direkt közléssel beszél, élet, élet, megvallja, hogy kicsoda, szubjektíven és kifejez. Arról, hogy lénye orfikus áldozat, nem tud.. (Sarepta)

 

Konkrét (tény, szemlélet)

Valamely eljárás, ha mértéken túl konkrét, valóságjellegét elveszti. (Sarepta)

Abban, ami csupán konkrét, minden benne lehet, kivéve magát a dolgot. (Sarepta)

A lényeg az absztrakt és a konkrét szemléletből egyaránt hiányzik. A centrális látás a maximális számú részletező ismerettel sem érhető el, mert az szubjektív aktus és azon dől el, hogy a dologhoz van-e közöm, vagy nincs. (Sarepta)

 

Kontár

Nemcsak autodidakták és dilettánsok vagyunk, hanem bizonyos tekintetben, mivel nincs iskolánk, kontárok is. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Korona

Légy hűséges és tied az élet koronája. (Sarepta)

 

Középkor/újkor

Ha a középkori blaszfémia a földi élet elárulása a túlvilágnak, az újkori blaszfémia a túlvilág elárulása a földi életnek. (Sarepta)

És ha a középkor fundamentuma a papi csalás, az újkor fundamentuma a tudós csalás. (Sarepta)

A középkor ellentétben volt saját életével, de még tudta, hogy személytől független élet nincs. Az újkor ellentétbe került szellemi énjével is, amelyet papi hazugságnak tartott, de életével is, amely tőle független folyamat lett. (Sarepta)

 

Közösség

„A Te-kapcsolat nem közösség. A házasság, a barátság csak dialogikus helyzet. A közösség a Hármak titka (Mereskovszkij). (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Nem lehetne ebből a megbeszélésből közösség kialakulására következtetni, ha csak ketten lennénk. Trialógus – a Három már sok – a Sokaság, – a Seregek! Isten arca: az Egy – az Én a Kettő – a Te a Három – a Seregek. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A valódi közösség megalakulása egyike a történet utolsó eseményeinek. Az igazi ekklésia – az igazi emberiség megalakulása. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A közösség ez, amely túllépi az időt és amely nem ismeri a kor és a hely és a nyelv természeti kötöttségeit. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Közvélemény

Közvélemény még sohasem volt annyira egységes, mint abban az államban, ahol arra a pillanatra készülnek, amikor bosszút állhatnak. (Sarepta)

 

Közvetlenség

Ha közvetlenségemet feladom, kimaradok. Következnek az exisztenciális defektusok, melankólia, kétségbeesés, zavar, eltévedés, unalom, sietni, ellaposodni, kapkodni, lemaradni, félni, loholni, a neuraszténia, a semmi, a „Nichts”, a „néant”. (Sarepta)

 

Kultúra

„Ha a szellem leszűkül, akkor tulajdonképpen lefokozódik kultúrává.”  (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

 

Lelkiismeret

Amikor az ember felelősségre vonja magát, vagyis, amikor az embert a Lelkiismeret megszólítja. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Lélek

A világ a lélekben válik láthatóvá (lélek: maya-tükör). (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A lélek a legmélyebb határon is messze túl kezdődik. (Sarepta)

Helyesnek tartom a magatartást, amely felfedi, hogy nem lélek az, amit léleknek tartottunk és a biologikum mélyen benyúlik az eddig pszichológiainak vélt területekre. (Sarepta)

Kivétel nélkül minden ember azzal, hogy az ember élő lélek, a lélek–isten azonosságának tudata fölött rendelkezik, nem is tud fölötte nem rendelkezni, csak e tudását nem veszi tudomásul. (Sarepta)

A lélek Platón szerint is mindent tud, de nem emlékszik. (…) A nemfelejtést, alétheia, kell helyreállítani és akkor újra emlékezni fog arra, amit mindig tudott. (Sarepta)

 

Lét

Ha létem lényének valóságát elfelejtem, a valóságtól elfeledve többé nem vagyok.

 

Létezés, átlétezés

Ha az élet nincs az átlétezés állapotában, nem élet, ha a Teh nem Tao, akkor nem Teh. (Sarepta)

 

Logosz

A logos a közvetlen teremtő aktivitás és a szóból élni annyi, mint a közvetlen teremtő kisugárzásból élni. (Sarepta)

A világot nem a sors irányítja, hanem a logos. (Sarepta)

 

Majakovszkij

Majakovszkij perifériák legszélén, Adyval rokon rhetorikában, narcisztikus konfessziókban és rimbaud-i elszánt önkívületben. (Sarepta)

Majakovszkij Moszkva főterén durrantotta le magát s e páthosz komikus lenne, ha csak kitalálták volna. (Sarepta)

 

Mammon

Atheizmus azonban nincs. Marad a bálványimádás. Mammon. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mammon: kizsákmányolás – erőszak – hazugság. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A mammonizmus alapkérdése: az Én és az Enyém. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mije nincs a bálványnak? Valódisága. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mammonkáprázat. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A „szó” mint egyetlen lehetőség a Mammon ellen. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Marx

Marx azt állítja, hogy amit emberi tudatnak neveznek, az osztályának harci sajátsága és egyéni tudat nincs. Az idiotizmus kvintesszenciája. (Sarepta)

 

Materializmus

Ha Isten nem lenne, mondja Baudelaire, a vallás akkor is szent lenne. Amire csak azt lehet válaszolni, ha anyag lenne, a materializmus akkor is otromba lenne. (Sarepta)

 

Mágia, mágikus

A mágia a kereszténységben vált összefüggővé, a kereszténységgel szemben felvett következetes tiltakozás tette történeti folyamattá. (Sarepta)

Ami történt, az mágikus életrablás. (Sarepta)

Mágikus erők voltak és vannak és azokat maradéktalanul csak a maximális teljesítőképességű értelem tudja fénykörébe vonni úgy, hogy a mágia, maya, eloszlik. (Sarepta)

 

Májá

Maya: materia, magna mater, Mária, mágia, imagináció, – tükör, melyben az atman megnézi magát – káprázat, melyben a primer atman van, – ebből a káprázatból nyüzsögnek elő a világ és a lények. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A maya nem látszat, csak látszatnak látszik, mert leleplezni csak az tudja magát, aki létezik a lepel mögött. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mágikus erők voltak és vannak és azokat maradéktalanul csak a maximális teljesítőképességű értelem tudja fénykörébe vonni úgy, hogy a mágia, maya, eloszlik. (Sarepta)

Māyā módjára viselkedtem, yathā na saṁvidyante tathā saṁvidyante, úgy voltam, mintha nem lettem volna. (Sarepta)

 

Megbocsátás

Túl gyorsan bocsátunk meg önmagunknak. (Sarepta)

 

Megismerés

Ismerd meg Istent. (…) nem egyszerű ismerést jelent. Jada annyi, mint keresztül-kasul ismerni, ahogy a férfi keresztül-kasul megismeri az asszonyt, akivel szerelemben egyesül, mert jada annyi, mint szeretni és nemzeni és megismerni. (Sarepta)

Gnóthi ton kyrion, írja Pál. Nem önmagamat kell megismernem. Önmagam a konstelláció, a pszichológiai és fiziológiai és biológiai és szociológiai válságszövevények labyrinthusa. (Sarepta)

Az ātmant kell megismerni, az ātmanra kell figyelni, reá kell hallgatni, felőle kell gondolkozni, ahogy az upaniṣadok írják. (Sarepta)

Megtanultam megismerni lelkiismeretem személyes irányítójának befolyását életem vezetésére. Tudom, hogy jelen van. Hangja megszakíthatatlanul szól, azt akarja, hogy megismerjem és szeressem és a vele való azonosságomat felismerjem. (Sarepta)

A világ megismerésére az egyetlen módszer biztos és veszedelmes, ahogy Joyce mondja, iránytalanul hányódni az óceánon. (Sarepta)

 

Megtermékenyítés

A megtermékenyítés legelső alakja a ránézés. (Sarepta)

 

Megszabadulás

Az eredendő bűnben való részesség nem rajtam múlik. Helyettem is elkövették, tehát benne vagyok. Ezután én magam is elkövettem és állandóan elkövetem. A megszabadulás azonban rajtam múlik. Csakis rajtam és senki máson és ha az egész föld ellenem van és meg akarok szabadulni, megszabadulok és ha börtönbe vagyok zárva, akkor is megszabadulok, egyedül, egyetlen éjszaka, egyetlen óra alatt, ha újjá akarok születni, újjászületek. (Sarepta)

A megszabadulást akkor érem el, ha a valósággal való kapcsolatom intenzívebb és a megszabadulásnak van olyan foka, amikor az ember az abszolút valóságot eléri. (Sarepta)

 

Megszólítás

A valódi megszólításban érezhető a teherbeesés, valami megfogant, amit a szó nemzett bennem. (Sarepta)

 

Meszkalin

A végső időkben, mondja Oetinger, az őskor szelleme teljes egészében visszatér. Valakinek, mint meszkalin, valakinek, mint éberség, valakinek, mint mámor, mint diszciplína, mint álom, mint ötéves terv, mint előérzet, mint program, mint csoda. (Három levél In: Sarepta)

 

Méh

A megfigyelők azt mondják, hogy minden méh sztahanovista és akácvirágzáskor elég nagy százalék túlerőltetés következtében elpusztul. (Sarepta)

 

Mélység

Mélyre menni nem elég. (Sarepta)

 

Mérték

A mértéknek mindig annak kell lenni, mi az, amit a félelemtelen igazságszenvedély, az ayam agṅiḥ, a fénytávlatú értelem látott és mi az, ami bornírt történeti képlet, lehet, önkéntelen következménye. (Sarepta)

Az anthropológiai alapállás ātman és jῑva viszonya mérték. (Sarepta)

A közép és a mérték. Nincs reá más fogalmunk, mint az, hogy ez a szám. Senki se tudja meghatározni, de biztos, hogy ezen nyugszik a zene és az építés, a tánc, a költészet és a festés, a kémia és a biológia és a fizika, ez az értelem irrelatív hatalma, kristály és örvény, a szám, hieros arithmos, mint Orpheus nevezte, amely méri a forgást és a bomlást, amely nem fikcionálható. Yi-king, a kabbala, a sankhya, Orpheus, Pythagoras, Plótinos, Próklos, Scotus Erigena, Cusanus, Leibniz –  (Sarepta)

A mérték az, hogy kinek mit és mennyit lehet megmondani. (Sarepta)

A mérték nem a nyilvánosság. (Sarepta)

Ami primordiális, nemcsak valóság, hanem mérték is. (Sarepta)

 

Minimalizmus

„Büntetlenül nem lehet keveset akarni. A minimalizmusnak is van iránya: ez az irány éppen a minimum felé tör.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

 

Misztérium

A lebilincselő nem a mágiában van, hanem a realitásban, ahogy a titok nem az éjszaka, hanem a nappal és a misztérium nem a láthatatlan, hanem a látható. (Sarepta)

 

Modernitás

A modernitás közvetlen veszélyét először mindenesetre Louis Claude Saint-Martin ismerte fel és tőle a metafizikai hangoltságot Novalis örökölte. A világ az égő tűz örvénye és lenni annyi, mint a lángkosmosban lobogni. (Sarepta)

 

Morál

Morális botlás eredete értelmi tévedés, és minden értelmetlenség eredete rossz morál. (Sarepa)

Mindennap külön meglep, hogy a világ morális állóképessége mennyivel nagyobb, mint gondoltam, a bábeli szennyet bírja, elnyeli s a nap minden reggel úgy kel, mintha először kelne. (Sarepta)

 

Most

A jóslatok fölöslegesek, nincs szükségem megtudni, mi lesz holnap. Ha tudom, mi van ma, mindent tudok. Ha valamit nem teszel meg most, nem teszed meg soha. (Sarepta)

 

Az embernek mindenen túl kell lennie, a műnek mindenen innen kell maradnia. (Sarepta)

 

Nárcizmus

A konfesszió narcizmus. (Sarepta)

 

Négy (4)

Megjegyzés a Négyeshez: A négy mint „végső szám”, mint Isten országának száma. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Német idealizmus

A német idealizmus fagyos, jéghideg, gyilkos. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Nép

Népnek hívják a felvonulást. (Sarepta)

 

Nietzsche

Csak hamu maradjon belőlem, írja Nietzsche. (Sarepta)

Nietzsche termékeny tévedéseinek egyike az axióma, hogy nincs tény, csak interpretáció van. Az élet önkénye számára így kívánt határtalan teret nyújtani. Tudjuk, hogy tény van. Tudjuk, ez a tény nem a Ding an Sich, hanem a kezdettelen, Ungrund, En szof, apeiron, Āditi, wou-ki, amit nem is lehet nem ismerni, mert minden ismeret bázisa. (Sarepta)

 

Nihil

A nihil mindent engedélyez, mert a nihilben nincsen ellenállás, csak ájultság. (Sarepta)

 

Novalis

A modernitás közvetlen veszélyét először mindenesetre Louis Claude Saint-Martin ismerte fel és tőle a metafizikai hangoltságot Novalis örökölte. A világ az égő tűz örvénye és lenni annyi, mint a lángkosmosban lobogni. (Sarepta)

 

Növény

Az ember nem tehet mást, mint minden növény magában álló és megismételhetetlen és mással pótolhatatlan individuális kvalitásán megrendülten csodálkozik. (Sarepta)

A növény a paradicsomi lét felé újra megindult angyali logos-esszencia, az ásványból a lényeken át a szellemi valóságba. (Sarepta)

 

Amíg a női vonzásnak ellenálltam, korlátlan hatalma volt fölöttem, amióta meghódolok előtte, nem akar megrontani, hanem mosolyog. (Sarepta)

 

Nyelv

Az őskori szakrális nyelvek elfelejtése óta a beszélő ember nyelv-válságban van (Sarepta)

A „problème primordiale” a nyelv. (Sarepta)

 

 

Nyilvánosság

A mérték nem a nyilvánosság. (Sarepta)

 

Objektív – szubjektív

Ha valaki lényén dolgozik, objektívvá lesz. Ez a szubjektivizmus objektív jellege. Ha valaki művén dolgozik, szubjektívvá lesz. Ez az objektivizmus szubjektív jellege. (Szabó Lajos kritikai

megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Olaj

Korsómban minden nap legyen olaj, míg az éhínség elmúlik. (Sarepta)

 

Osztályharc

Valódi osztályharc csak kommunista társadalomban lehetséges.. (Sarepta)

 

Önfegyelem

Önfegyelmező, több évig tartó aszkétikus gyakorlatot folytattam, hogy a tulajdonságaim leltárából bántóan hiányzó részletező észnek legalább néhány mozdulatát el tudjam sajátítani. (Sarepta)

 

Önismeret

Az istenismeret és az önismeret azonossága. (Sarepta)

 

Ördög

Az ördög belső lénye angyal, az angyalé ördög. (Sarepta)

A halál és az ördög élet és angyal. (Sarepta)

 

Örök

Az örök a pillanatban van és az elmúlhatatlan abban, ami a legmulandóbb. (Sarepta)

Az örök itt. (Sarepta)

Amit öröknek és abszolútnak hívnak, az itt és mostnak nem ellentéte, hanem annak tulajdonsága, átlépés a természeti szaggatottságból az örök folyamatosságba. (Sarepta)

 

Örvény

A lét örvényszerűsége – a sors örvényszerűsége. Egy helyben való kavargás. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Örvény: a realizálás erőfeszítésének jelképe. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Feszültségek teljessége. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Ma egyénileg kilépni az örvényből lehetetlen. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Sehol nem megállni, mindent felkutatni, mint Pál mondja, kai ta bathé tou theou, Isten örvényeit is. (Sarepta)

Kell, hogy az örvénylő sötétségbe lépjek. (Sarepta)

Az örvénybe kell lépnem, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy a bomlott támolygás értelmetlen őrületéből kirepüljek és felébredjek. (Sarepta)

A világ az égő tűz örvénye és lenni annyi, mint a lángkosmosban lobogni. (Sarepta)

Kezdettől fogva van tudás, amely a támolygást örvénnyé tudja változtatni. Ez a tudás a szám. Amellyel kezdetben az ős, kietlen zűrzavart örvénylő kristállyá változtatták. A világ az égő tűz örvénye és lenni annyi, mint a lángkosmosban lobogni. (Sarepta)

 

Paradoxon

Sankarizmusnak kell nevezni azt a gnozeológiai magatartást, amely abból a paradoxonból indul ki, hogy az ember létezésének alapkérdésében nem tudja azt, amit tud, vagyis nem ismeri fel azt, amit nem is tud nem felismerni. (Sarepta)

 

Parsifal

Parsival esete: egyik helyen kérdez és az a rossz — aztán nem kérdez és néma marad, akkor az a rossz. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Pascal

Pál logos sophiast és logos gnóseóst különböztet meg. Ez a héber hochma és bina. Pascal esprit géometrique-je és esprit de finesse-e. (Sarepta)

 

Pál apostol

Pál logos sophiast és logos gnóseóst különböztet meg. Ez a héber hochma és bina. Pascal esprit géometrique-je és esprit de finesse-e. (Sarepta)

 

Pénz

Nietzsche írja, elvégre alig lehet az embertől kevesebbet kívánni, mint a pénzét. (Sarepta)

 

Pillanat

A pillanatban nyílik meg az élet paradoxona. (Sarepta)

Ha sorsom a pillanatban teljesül, a mulandóságon átemel és életem életfölötti tartalommal telik meg. (Sarepta)

Az úton való haladás hűségében minden pillanatban részese vagyok oly tudásnak, amely másként nem megszerezhető. (Sarepta)

Örök lényemről való tudást számomra a pillanatban való maradéktalan jelenlétem nyitja meg. (Sarepta)

Nem exisztenciális az, aki nem él közvetlenül, hanem álomban és szerepben és varázslatban, ha ezt a varázslatot filozófiának, vagy tudománynak hívják is. Az örök a pillanatban van és az elmúlhatatlan abban, ami a legmulandóbb. (Sarepta)

A pillanat nem idő, hanem „temps retrouvé”, mint Proust mondaná, spirituális aktus, amelyben az élet halhatatlanság-transzparenssé válik, a különbség az idő és az örök között eltűnik.. (Sarepta)

Az élet egyetlen élethalál pillanat. (Sarepta)

Az ember születése pillanatában hal meg, akkor is, ha ez a pillanat nyolcvan évig tart. (Sarepta)

Nem szabad az adott pillanat ellen hűtlenséget elkövetni.. (Sarepta)

 

Platon

Soha nem tanított semmit, csak a kipattanó tűz még forró szikráját adta tovább. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Poe (Edgar Allan Poe)

Igaz, hogy csak dekoratív és arabeszk, de Hoffmann nélkül nincs Poe. (Sarepta)

Poe „az elméletileg végsőkig izgatott szívből indul ki, a szédelgés legerősebb ellenszerét fedezi fel. (Sarepta)

Életünk teljes egészében fel nem fedett bűncselekmények következménye. Poe az értelem bűncselekményeit nyomozza. (Sarepta)

Poe példaképe Champollion, aki az egyiptomi hieroglifákat megfejtette és a csillagász, aki papíron az Uranust és a Neptunust kiszámította. (Sarepta)

Edgar Poe a hazugságszisztémákkal szemben anélkül, hogy azokat agyontámadta volna, oly kutató eljárás alapját vetette meg, amely a gondolkozást átalakította.. (Sarepta)

Poe nyomán nyugaton a művészet és a tudomány centrumában az orfika egy neme bontakozott ki, amely kezdeményezését a zenében és a festészetben, a költészetben, részben az építészetben, a logisztikában, a geometriában és a theoretikus fizikában átvette. (Sarepta)

Poe nyomán a misztériumnyíltság egy neme keletkezett.. (Sarepta)

A kísértetiesség Poe módszerének eredeti karakterisztikuma. (Sarepta)

 

Politeizmus

A politheizmus csak a kasztok miatt van, – tulajdonképpen csak monotheizmus van. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Pont, fix pont

Támolygást meg se tudok állapítani, ha nincs kötött pont, amelyhez a mozgást viszonyítom. A támolygásban a kötött pont a görcs. (Sarepta)

 

Propaganda

Lenin és Goebbels felfogása, hogy az igazság propagandakérdés. (Sarepta)

 

Pszichológia

Sikerült oly értelemmentes, de magasabb értelem látszatát keltő eljárást fölfedezni, amelyben a főtéma a támolygás megértésének permanens megkerülése. Pszichológiának nevezték el.. (Sarepta)

A pszichológia tartalma a végtelen negatív motiváció. Azt magyarázza meg, hogy miért nem. (Sarepta)

A pszichológia az értelemmentesítés aktusát az én részére biztosítja, a szociológia a tömeg részére. (Sarepta)

 

Pszichológus

A pszichológust a tulajdonság érdekli. A moralistát az érték. (Sarepta)

A pszichológus témája a lélek, a moralistáé a tökéletesség, az exisztencialistáé a kettő között, hogy kit csinálok magamból, hogyan és miért. (Sarepta)

 

Racionalizmus

Könyvet kell írni nem az ész, hanem az ész hibás koncepciója ellen. Mert a racionalizmus tényleg tévedés, de a helyes magatartás nem az ész megtagadása, hanem az ész eredeti értelmének megfogalmazása. (Sarepta)

Az egész racionalizmusra jellemző, hogy az állat és a gép között ingadozik. (Sarepta)

A racionalizmus (…) az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés. (Sarepta)

A racionalizmus (…) az emberi értelemnek az a sajátos elváltozása, amely józan belátásáról annyira lemondott, hogy előnynek látja azt, ami kifosztja és diadalnak azt, amikor meg van alázva. (Sarepta)

A racionalizálás, ha az ész számára idegen területen alkalmazzák, nem rendet teremt, hanem önkényt, amely a rendetlenségnél is elviselhetetlenebb. (Sarepta)

 

Rádió

Reggel fél hatkor a rádiót begyújtja, este tizenegyig szól, csak hogy ne hallja. Mit? (Sarepta)

Minél inkább ámítás, annál kevésbé egyszerű. E rhetorika és cukor miatt a rádiónak még azt se lehet elhinni, ha azt hazudja, hogy hány óra. (Sarepta)

 

Realizálás

Csak azt tudhatom kifelé, más emberre alkalmazni, amit magamra már sikerrel alkalmaztam és megvalósítottam. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

De a nagy probléma a realizálással és a realizálódással: olyan módszert keresni és alkalmazni, amelyben nem az emberi személy a hatóközéppont, hanem az Élő Logos, – A személyes szó, – az Evangéliumi értelemben kinyilatkoztatott szó. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A magamra való alkalmazás – az evangéliumi lét realizálódása. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A hagyomány örökké ugyanaz — a kérdés az, hogy miképpen lehet realizálni. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Megismerési módszer: ne ti, ne ti (nem ez az), – körülkérdezni azt, ami megnevezhetetlen. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Reformáció

A reformáció a szektákat felébresztette, az egyetemes nyelvet megszüntette, a nemzetiségeket szóhoz juttatta s e jelben a kereszténység nem újult meg, hanem szekularizálódott. (Sarepta)

 

Régijóidőérzelgés

Régijóidőérzelgés. (Sarepta)

 

Rimbaud

Sohasem tudom megállapítani, hogy mit csinál, az élet mámorában ég, vagy a tévelygéstől ittas.

Rimbaud költészete nem kifejezés, hanem alchimista mű, amely a költő emberi életét nyersanyagnak tekinti. (Sarepta)

 

Rousseau

Ártatlanul és szemtelenül, mint plebejushoz illik, Rousseau a természethez való visszatérést tanította, abban a tudatban, hogy a természet az ember alapállása. (Sarepta)

Rousseau óta a probléma úgyis, hogy az ember miképpen élje nem életét, hanem életrajzát. (Sarepta)

 

Russel

Leibnizet kivéve csak Russellnek van fundamentális koncepciója. (Sarepta)

Russell agresszív elme. Ragyogó vezérkari főnök lett volna. Művének éthoszt nem a szakismeret ad, hanem hogy tételeivel a világválság közepébe vág. A gondolkozás szigorú tisztasága helyreállításának kísérletében senkinek se köszönhetünk ennyit. (Sarepta)

Az egyetlen ember, aki képességeivel a „mysticism and logic” antagonizmusának elvadult bonyodalmait rendezni tudta volna. (Sarepta)

Művének éthoszt nem a szakismeret ad, hanem hogy tételeivel a világválság közepébe vág. (Sarepta)

A russelli logika rejtett axiómája a metafizikai nirvanizmus. (Sarepta)

 

Sabbat

A művészet feladata a szépségnek sabbat-szerű megnyugvása, mert a szépség csak a sabbat tulajdonsága. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Sabbat nem a pihenés, hanem az újjászületés napja. (Sarepta)

 

Sankara

Azt mondja, hogy az emberi lélek, ātman, az istenséggel, brahman, azonos, tat. (Sarepta)

Sankarizmusnak kell nevezni azt a gnozeológiai magatartást, amely abból a paradoxonból indul ki, hogy az ember létezésének alapkérdésében nem tudja azt, amit tud, vagyis nem ismeri fel azt, amit nem is tud nem felismerni. (Sarepta)

 

Segítség

Minden segítség, tanítás, adomány, tanács, támogatás, ajándék eredménye kétes. (Sarepta)

Az élet segítése iránt felvett magatartás csak negatív lehet. (Sarepta)

Az Evangélium egyetlen helyről sem beszél, amikor az Úr bárkit saját akarata ellenére gyógyított, vagy ébresztett. Ez Isten hódolata a személyes életszentség előtt. (Sarepta)

 

Sietni

A támolygás arról ismerhető fel, hogy az idő fogytán van. Mivel fogytán van, sietni kell. A támolygás elsősorban időpánik. Nincs idő. Mire? Felébredni. Miért nincs? Mert fél. Azt hiszi, lemarad. Miről? Félni kell és sietni, ez fontosabb. Hiába repül a hangsebességnél gyorsabb gépekkel, nem éri utol magát. (Sarepta)

Nem szeretek sietni. (Sarepta)

 

Siker

Siker, amikor az embernek valamije van. Dicsőség, amikor az ember valaki. (Sarepta)

A nagy ember története, hogyan mond le a sikerről a dicsőségért. (Sarepta)

Minden sikerben kell lenni legalább egy csepp dicsőségnek, különben nem is lenne. A dicsőségben, ha valódi, egy csepp sikernek sem szabad lennie. (Sarepta)

A siker egybenőtt a társadalmi és történeti exisztenciával. A dicsőség az ātmané. (Sarepta)

A siker a becsvágy realizálása alacsony színvonalon. (Sarepta)

A siker a spekuláns területe. (Sarepta)

A siker mágikus természetű és māyā, vagyis káprázat. Ezzel szemben zohár kevodo, mint a héberek mondják, tündöklő dicsőség. (Sarepta)

A siker archetípusa Hérostratos, aki felgyújtotta a templomot, hogy róla beszéljenek. A dicsőség archetípusa Milarepa, aki negyven évig élt egyedül a barlangban. (Sarepta)

 

Sors

A kérdés nem az, hogy az elmúlást mennyire sikerül elodázni és az életet merő tartamában meghosszabbítani, hanem hogy a sorsot mennyire sikerül értelemmel áthatni és szellemtranszparenssé tenni. (Sarepta)

Ha sorsom a pillanatban teljesül, a mulandóságon átemel és életem életfölötti tartalommal telik meg. (Sarepta)

Kétségbevonhatatlan, amit Szabó Lajos és Tábor Béla mond, hogy a világot nem a sors irányítja, hanem a logos. (Sarepta)

 

Specializálódás

Aki a határokat leszűkíti, a határokon belül, úgy tűnik, élesebben lát. Olyasmit is észrevesz, amit eddig nem tapasztaltak. Azt mondják, fölfedez. A kör kisebb. Az összefüggésbe hozandó elemek száma kevesebb, a részletek csökkentek. Ez minden specializálódás látszólagos előnye. Az élesebb kép azonban csak addig érvényes, amíg az ember azt hiszi, hogy a határ a mérték. (Sarepta)

 

Statisztika

A statisztika, ha az ember pythagoreusan értelmezi, óriás hőfokú valami. Az összes életjelenségek számszerűsége. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Stílus

Ami a gondolkozónak a rendszer, a művésznek a stílus. (Sarepta)

Már tudom, mit jelent a nyelv óceánján egyetlen stílusba zárva lenni, „to be” annyi, mint „not to be”. (Sarepta)

Megkíséreltem a merő konstellációt és mindazt, ami azzal összefügg, főként a stílust, a morális életrend felől felbontani. Oly életrendet választottam, amely spirituális minőségével a stílusra visszahat, ami abban nem valódi, felőrli és azt a valóságban való mozgás számára alkalmassá teszi. (Sarepta)

 

Szabadság

A stabil és fix rendszer hiánya persze nem anarchia, hanem annak éppen ellenkezője, a szabadság. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Semmi egyebet nem tehetek, mint hagyom, legyen szabadon, aki akar és ez a legtöbb. Nem korlátozni és nem befolyásolni. (Sarepta)

Értelem és szabadság nem két külön dolog. (Sarepta)

Európa azt hiszi, hogy szabad, aki a többire vigyáz. (Sarepta)

Szabadság nem azért nincs, mert a politikus furfang az embert becsapja. Nagyobb rémület el se lenne képzelhető, mintha valaki az embernek a szabadságot valamely közeli pillanatban meg kívánná adni. (Sarepta)

 

Szabó Lajos

Szabó Lajos tíz mondata nagyobb világosságot gyújt, mint háromszázhatvanöt filozófiai rendszer. (Sarepta)

 

Szamádhi

A samādhi megállni. A tudás a bizonyosságról és a szilárdságról és a középpontról. (Sarepta)

 

Szanjaszin

Tiltakozásunk ellenére sannyasinok lettünk, az értelmet kivéve minden védelemről lemondtunk. (Sarepta)

 

Szanszára

Mozi és varieté, sajtó, képeslap, cirkusz, koncert, futballmeccs, rendőri rovat, botrányok, politika és munka, munka, munka. (Sarepta)

 

Szavak

Minden nyelv tele van szavakkal, amelyek arról beszélnek, hogy az emberi lét egy időtérben több méretkört él. (Sarepta)

A szavak és a dolgok között levő elementáris kapcsolat megszakadt. (Sarepta)

Szeretném, ha e szavak százmilliárd lumen fényerővel világítanának. (Sarepta)

 

Szájhagyomány

Mikor már arra a pontra jutottam, a szentkönyveken kívül olvasmányt nem találtam, egyszerre megértettem az élő hangot, bath kol, hogy a régiek miért hittek a szájhagyománynak inkább, mint az írott betűnek. (Sarepta)

 

Szám

Van tudás, amely a támolygást örvénnyé tudja változtatni. Ez a tudás a szám. Amellyel kezdetben az ős, kietlen zűrzavart örvénylő kristállyá változtatták. (Sarepta)

A számnak mint mértéknek alkalmazása a stílusban E. T. A. Hoffmannál kezdődik. (Sarepta)

 

Szellem

A szellem nem tud nem szellem lenni, nem tud nem világosság lenni, nem tud nem vezetni, nem tud nem uralkodni. (Sarepta)

Szellem csak akkor valódi, ha az az alétheia, a fölfedett igazság jegyében áll. (Sarepta)

 

Szellemtudomány

A materializmusnál szomorúbb és komikusabb csak a huszadik század szellemtudománya, amely nekilátott a vallást és a metafizikát rehabilitálni, tetőkert-filozófiák, mialatt az utcán a világ proletárjai egyesültek. (Sarepta)

 

Személyesség

A személyesség minden esetben üdvöt is jelent. (Sarepta)

 

Szenvedés

Ha a föld erdeinek minden fája tollá változna, szól Böhme, az egész óceán tintává és az egész mennybolt papírrá, nem lenne elég, hogy az ember szenvedését le lehessen írni. (Sarepta)

 

Szcientifizmus

A szcientifizmus ilyen elnevezéseket talált ki, mint reneszánsz, reformáció, felvilágosodás, pozitivizmus, humanizmus, haladás. E nevek nem kutatás eredményei, hanem világszemlélet önigazolásai. (Sarepta)

A tudomány értelmi aktus, amely nemzetiség, vallás, kaszt, történet fölött áll és a történetet irányítja. A szcientifizmus válságtermék, mert nemzetiségi, vallási, kaszti erőviszonyok feszültségéből keletkezett. (Sarepta)

Az ember a gondolatban, hogy a Földbolygó a sok közül egy és mint a többi, forog, nem Galileivel áll szemben, hanem a szcientifizmussal, amely a gondolatot nem mint igazságot adja tovább, hanem kihegyezett célzattal, mint a vallás ellen bevetett harci eszközt. (Sarepta)

A szcientifizmus (…) Galilei, Kant, Darwin eredményeit nem az igazságért hirdeti, hanem a papi csalás fölött triumfál. (Sarepta)

Biztos, külső életrendünket ma teljes egészében a kutatószobák irányítják. Ha pedig az egész földön olyan felfordulás van, akkor azt a kutatószobák teremtették. (Sarepta)

A szcientifizmus a kutatók eredményeinek kizsákmányolásából él, körülbelül úgy, ahogy a klerikalizmus a szentek dicsőségéből élt. (Sarepta)

Amikor a kutatók igazságszenvedélye valamely eredményt elér, a szcientifizmus hallgat és ellenáll, sőt rosszallását fejezi ki és fenyegetőzik, körülbelül úgy, ahogy a klerikalizmus a szenteket üldözte és megfenyegette, sőt meg is akarta azokat téríteni és ha nem sikerült, azokat néha el is égette. Ezért oly könnyen érthető, hogy a szabad igazságszenvedélynek a középkorban egyetlen ellenfele volt, a klérus, pontosan, mint az újkorban egyetlen ellensége van, a szcientifizmus. (Sarepta)

A klerikalizmus és a szcientifizmus ugyanannak az eltévelyedés folyamatosságának hatás-ellenhatás változata. (Sarepta)

A tizenkilencedik század elején az emberek többsége úgy viselkedett, mint a diadalittas idióta, mikor fölfedezte a szcientifizmust, mint módszert, amellyel minden klerikális axiómát fejbe lehet verni azzal, hogy vallás-lélek-metafizika-lélek-szellem-Isten papi csalás, nincs más, mint élet, az ember mindig állat volt és minden anyag. (Sarepta)

A szcientifizmus a természetkutatás részeredményeit, mint Galilei, Kepler, Kant, Darwin, traumákká alakította át, tudva, hogy e részeredmények az embert mélyebben sértik és alattomosabb izgalomban tartják, mint a pokol büntetéseinek gondolata. A rémület teljes mértékben indokolt. A bűnökért való bűnhődés minden pillanatban érthető. De abszurd, emberi tudattal a személytelen kosmosban huszadrendű bolygón penészgomba exisztenciáját élni. (Sarepta)

Egy időben sok szcientifikus könyvet olvastam és a kolosszális konkrétumtömegek halmazának komikumán szórakoztam. (Sarepta)

 

Személy

Minden a személyen múlik, – a személy abszolút qualitás. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A személy arithmológiai fogalom. (Sarepta)

 

Személyiség

Csak a példa a fontos és magának a személyiségnek beérlelése. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Szent, szentek

A szentek nem „jó” emberek. A jó ember a cadik. (Három levél In: Sarepta)

A bölcs és a szent nem két mérték. (Sarepta)

 

Szentkönyv

A fundamentum minden vitás kérdésben, így az értelem meghatározásában is a szentkönyv. (Sarepta)

 

Szexus

A tisztaság első foka minden hagyományban a szexustól való tartózkodás. (Sarepta)

 

Szerelem

Az összes dolgok birtokbavételéhez az összes erők mozgósítása kell és ez csak a Te révén történhetik meg. Ez a szerelem egyetlen jelentősége, amely a teremtő hatalmak mozgósítása az emberben. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

A szerelmi harmóniák és konfliktusok sorozata szabadítja fel az emberben a teremtő hatalmakat. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Vallásban és szerelemben nincs közöny. (Sarepta)

 

Szeretet

A szeretet se adhat semmit, csak hűséget, hogy vele vagyok és kitartok. (Sarepta)

 

Szépség

A művészet feladata a szépségnek sabbat-szerű megnyugvása, mert a szépség csak a sabbat tulajdonsága. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Dicsőítem azt, ami kemény, mint a gyémántkristály és megfoghatatlan, mint a jázminillat. (Sarepta)

Az egyetlen, ami előtt teljes tudatú férfi meghódol, a szépség és az egyetlen, ami előtt teljes tudatú nő meghódol, a szellem. (Sarepta)

 

Színház

Az ember nem lehet valódibb, mint amikor játszik és a színház a világkáprázat misztériuma. (Sarepta)

 

Szív

A szívet csak ittasan lehet kibírni. (Sarepta)

 

Szociológia

A szociológia a másik saṁsāra-diszciplína..(Sarepta)

A pszichológia az értelemmentesítés aktusát az én részére biztosítja, a szociológia a tömeg részére. (Sarepta)

 

Szofisztika

Tudom, hogy fülig benne vagyok a Kali-yuga legnagyobb átkában, a szofisztikában. (Három levél In: Sarepta) 

 

Szomjúság

Az ember saját szomjúságát issza és éhségét eszi és vágyaira vágyódik és kívánságait kívánja. (Sarepta)

 

Szorongás

A szorongás (a szó-lélekjelenlét hiánya) végeredményben az eredendő bűnben levő állapot egyik signaturája. Más szóval: az atheizmus egy neme. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Szubjektív

Ha valaki lényén dolgozik, objektívvá lesz. Ez a szubjektivizmus objektív jellege. Ha valaki művén dolgozik, szubjektívvá lesz. Ez az objektivizmus szubjektív jellege. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Szubjektum

A szubjektum egyetlen fontossága, hogy megnyilatkozás nélkül nem képzelhető el. (Sarepta)

 

Szülő

Csak ne lenne annyi jó szülő, sóhajt Jung. A pestist és a bolsevizmust is beleszámítva egyáltalán nincs a földön nagyobb veszély, mint a szülői szeretet. (Sarepta)

 

Szűz

A szűz terméketlen.  (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Talmud

A nyelv-mikroszkópiát itt látom teljes egészében kibontakozni, ez a Pál értelmében vett Törvény szelleme a maga teljességében. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Tanítás

Tanítás lehetetlenné vált: amire tanítani kellene, az, hogyan lehet mindenki saját maga. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Egyáltalán nincs fontossága annak, hogy valakit szavakkal tanítsak. Mivel taníthatok? A tegnap szavaival? Az pedig tegnap volt. Ma már azon messze túl vagyok. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Jelen időmértéket alapul véve, az előkészületekhez körülbelül még százötven év tanulásra lenne szükségem. Számítok arra, hogy nagyjából már tudom, mi az, amit meg kell tanulni. Még ez se biztos. Száz évre van szükségem, hogy anyagomat rendezzem és utazzak. Nem szeretek sietni. Akkor elkezdhetnék tanítani, eleinte csak igen szűk körben, talán öt generációt. Négyszáz éves koromban érettnek érezném magam komolyabb feladatokra. Ha valaki másképpen csinálja, felületes és nem csodálom, hogy az eredmény az, ami ma itt. (Sarepta)

 

Tao

A Tao, mondják a kínaiak, minden pillanatban jelen van. Az őskorba sóvárogni a tudósok dolga, írja Csuang-ce. Az őskor teljessége itt van. Az ablakon se kell kinézni, az egész világ itt van. A küszöböt se kell átlépni, az egész birodalmat körülutazom. Csak itt kell lenni. (Sarepta)

Nem a cél kell, hanem az út, mert az út a cél. Az élet a lét. A Tao a Teh. (Sarepta)

A Tao tanítása, hogy nem kell utazni, nem kell az őskorba visszavágyni, nem szabad az adott pillanat ellen hűtlenséget elkövetni, nem kell minden tárgyat külön megnézni, azt mondja: a tényleges létezés itt van és mindenki számára állandóan itt van. (Sarepta)

Ha az élet nincs az átlétezés állapotában, nem élet, ha a Teh nem Tao, akkor nem Teh. (Sarepta)

 

Tárgy

A tárgyi világ mindössze a valami fölött rendelkezni, habeo, to have, haben, nem pedig a valakinek lenni, esse, to be, sein, művelete. (Sarepta)

A tárgyi ismeret a birtok világa, befejezhetetlen, végtelen megközelítés, a valóság szempontjából tökéletesen indifferens, mert semmiféle tárgyi ismeret érzékenységemet nem növelheti, nem szólíthat meg, nem állhat velem exisztenciális viszonyban, üdvöm iránt indifferens. (Sarepta)

 

Tehetség

Műnek csak, mint „Überschöpfung”-nak van komolysága, minden egyéb szemétre való. „Überschöpfung” annyi, mint nem a tehetségből, nem a természetből kiindulni, hanem ott kezdeni, ahol a tehetség és természet véget ér. (Sarepta)

 

Tell Vilmos

Tell Vilmos, aki az almát saját fejéről lelövi. (Sarepta)

 

Természet

Ártatlanul és szemtelenül, mint plebejushoz illik, Rousseau a természethez való visszatérést tanította, abban a tudatban, hogy a természet az ember alapállása. (Sarepta)

 

Tény

Nietzsche termékeny tévedéseinek egyike az axióma, hogy nincs tény, csak interpretáció van. Az élet önkénye számára így kívánt határtalan teret nyújtani. Tudjuk, hogy tény van. Tudjuk, ez a tény nem a Ding an Sich, hanem a kezdettelen, Ungrund, En szof, apeiron, Āditi, wou-ki, amit nem is lehet nem ismerni, mert minden ismeret bázisa. (Sarepta)

 

Térkép

Régen a térképrajzolás geniális volt, – a hely géniuszát rajzolták le és nem a földrészt magát. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Theozófia

Vigyázni kell arra, hogy az analógiát az ember ne tegye százszázalékossá, mert ebben a pillanatban „okkulttá” lesz. Lásd: modern theozófia. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Tisztaság

A tisztaság első foka minden hagyományban a szexustól való tartózkodás. (Sarepta)

 

Tóra

A héber hagyomány hatása alatt Európában a kelleténél moralistábbak lettünk, mert a Tóra metafizikáját nem értettük meg. (Sarepta)

 

Tömeg

A tömeg az a szociológiai karakterszó, amely kifogás a közveszélyes őrületre.. (Sarepta)

A tömeg, a jellegzetes börtönfogalom. (Sarepta)

 

Történelem

Van egyfajta embertől független világtörténés: a kozmikus történet. (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

Az emberi történet az istenülés síkján játszódik le. (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

Az egyes ember lehet csak ember, gőgös és hiú, tévedhet, elvétheti az istenülést; az emberi történet sohasem (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

Az ember valódi története az istenülés. (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

A történet lefolyására minden ember magatartása kihat: egy embernek az istenülésben való megállása megakadályozhatja egész sereg ember sorsának beteljesülését: egy ember sorsának teljesülése magával ránthat ezer és ezer embert. Ez a sikerült emberélet, a nagy ember jelentősége, ez lappang a vezető gondolatában.  (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

A hagyomány és a történet egymáshoz úgy viszonylik, mint a centrum és a periféria. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A történet legmélyebb értelme, hogy a szemét önmagát kisöpri. (Sarepta)

Isten országának megvalósulását két jel hirdeti: a történet elmúlása, illetve a történet utáni korszakban az idő kiegyenesedése és a lét fölfelé mozgása, – a második a rendek és osztályok teljes felbomlása és az eszkatológiai egyenlőség megvalósulása felé való közeledés. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Tudat

A teljes tudatot azokkal a szavakkal határoznám meg, hogy az minden pillanatában örökkévalóságra kötelez. (Sarepta)

 

Tudatállapotok

Fokozatok: 1. álom; 2. alvás; 3. mély alvás (turiyam); 4. ahol minden ember, állat, növény, atom stb. találkozik. Ez a tökéletes univerzalitás foka. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Tudás

„Mindig nehezebb lesz élni, mert az ember mindig többet tud. Aki pedig, – mondja Ruysbroek – sokat tud és nem él aszerint, elveszett.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

Mi a sethi tudás? Az örök emberi hagyomány egyetlen mondatba sűrítve. Ez a hit. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Ziegler felveti a kérdést az Überlieferungban, hogy a tudás „kárhozatos”-e. Válasza: teljes alázattal vállalnom kell a kárhozatot, de a tudásról nem vagyok hajlandó lemondani. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A tudás: anyagi mozzanat. Valamit tudok. Nem visz közelebb az atmanhoz. Ami közelebb visz, az az intenzitás erőssége. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

De tudással közöttünk sohasem volt baj. Nincs dolog, amit ne tudnánk. Amivel baj van, az a magától értetődő Szentlélek-közösségben való élet élménye. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

Van valami, amit a hinduk tat-sadbhāva-aveda-kasyának hívnak, ez a végső dolgokról való tudás állandó jelenléte. (Sarepta)

Éppen végső kérdéseinkben rendelkezünk biztos tudás fölött, Isten, lélek, szellem, létezés értelme, túlvilág, értékek, morál, üdv. (Sarepta)

E kérdések felől mindent tudunk és mindnyájan ugyanazt tudjuk.  (Sarepta)

A tudás a távlat mértékén múlik. (Sarepta)

 

Tudomány

A tudomány értelmi aktus, amely nemzetiség, vallás, kaszt, történet fölött áll és a történetet irányítja. A szcientifizmus válságtermék, mert nemzetiségi, vallási, kaszti erőviszonyok feszültségéből keletkezett. (Sarepta)

Az elméleten belül nincs baj, minden egyezik annyira, hogy ez egymagában is gyanús, a bizonyítékokkal sincs baj, úgy látszik, hogy az adatokat mindenki nekik gyűjtötte, csak éppen az egész fals. (Sarepta)

 

Tulajdon

A tulajdonban az ember nem vagyonát cipeli, hanem bilincseit. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Jézus tanítása a gazdag ifjúnak, a „Hagyd el mindenedet és kövess engem” tulajdonképpeni értelme: vesd le bilincseidet és légy szabad. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az Én és az Én közé áll az Enyém és a Tied. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Túlvilág

A túlvilág nehézkedésének, akár akarjuk, akár nem, mindannyiunk élete engedelmeskedik, mert a túlvilág felé esünk. (Sarepta)

 

Tusfestmény

Japán festmény: a mennydörgő hallgatás. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Tűz

A világ az égő tűz örvénye és lenni annyi, mint a lángkosmosban lobogni. (Sarepta)

 

Upanisadok

Életem rövid ahhoz, hogy számottevő realizálási sikerekről tudjak beszámolni. Egy biztos, régen vagy megőrültem, vagy elzüllöttem volna, ha az Upanishadokat nem olvastam volna. (Három levél In: Sarepta)

Az upaniṣadok, az aranykori mézhit könyve minden szavában örök marad és akṣaram, elmúlhatatlan. (Sarepta)

Az ātmant kell megismerni, az ātmanra kell figyelni, reá kell hallgatni, felőle kell gondolkozni, ahogy az upaniṣadok írják. (Sarepta)

 

Uralom

Uralom csak egy van. Ha nem a szellem uralkodik, bárki legyen az, bitorol. (Sarepta)

 

Utópia

Utópiának nevezem azt a fantazmát, amely a létezés gazdagságával nem bír és nekiáll azt fantazmagorikusan szimplifikálni. (Sarepta)

 

Út

Nem a cél kell, hanem az út, mert az út a cél. Az élet a lét. A Tao a Teh. (Sarepta)

Egyszerre harminc úton kell menni. (Sarepta)

 

Üdvtörténet

Saint-Martin: az üdvtörténet szempontjából egyetlen ember sem nélkülözhető. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Az egyetlen lényeges – a „Heilsweg” – az üdvösségen való munka, amelynek világtörténeti (Tábor Béla szerint „üdvtörténeti”) jelentősége az egész emberiségre kihat. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Mi a valódi üdvtörténetet fordítva látjuk. Az evolúciót látjuk – viszont az involúciót éljük. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Üresség

Mikor az ember úgy érzi, mintha szél fújna rajta keresztül, – üres. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Vakmerőség

Nem is tudok másként vakmerőséget elképzelni, mint a félelem kompenzációját (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Vakság

Aki nem akar látni, megvakul. (Sarepta)

 

Vallás

„Mi a vallás? – az istennélevés akarata.” (Vádirat a szellem ellen In.: Sarepta)

Éppen ez a vallás. Szakrális kérdezés. Szakrális hallgatás. És: szakrális beszéd. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Ennyi vallást csak intenzív bűnökkel lehetett kibírni. (Sarepta)

 

Valóság

A valóság a sohasem elég kövér disznó. (Sarepta)

A valóság csak a szubjektum felbontásának arányában állapítható meg. (Sarepta)

A valóság a nemtér, nemidő, nemvilág, nemcselekvés, nemgondolkozás, nemérzékelés, nemszomjúság. (Sarepta)

Nem tudni, mi hogyan van, de biztos, hogy így nincs. (Sarepta)

Valóság egy van. Minden ember részére minden időben a valóság mégsem egy. (Sarepta)

Mindenki tudja, hogy egy van, ennek ellenére a valóság kérdésében megegyezés nincs. (Sarepta)

Nincs két valóság. Nincs kétféle kosmos. (Sarepta)

A valóság minden mozzanata arithmológiai megismerés tárgya lehet, mert a valóság minden mozzanata a számok rendje szerint történik. (Sarepta)

A megszabadulást akkor érem el, ha a valósággal való kapcsolatom intenzívebb és a megszabadulásnak van olyan foka, amikor az ember az abszolút valóságot eléri. (Sarepta)

A valóságelhallgató érzékenység produkciói többnyire tüneményesek, annyira, hogy mi az, amit nem hallasz és megmondom, ki vagy. (Sarepta)

Könnyű valamit valóságnak mondani, ami pillanatnyi érdekeimnek kedvezni látszik. (Sarepta)

A valóság minden mozzanata az összes többitől különbözik. Minden esemény egyszeri, ahogy minden dolog az. (Sarepta)

 

Valóságkutatás

A valóságkutatás nem ártalmatlan és nincs nehezebben elérhető, mint a pseudológiamentes értelem. (Sarepta)

 

Vágy

Az ember saját szomjúságát issza és éhségét eszi és vágyaira vágyódik és kívánságait kívánja. (Sarepta)

 

Válság

Válság annyiféle van, ahány lehetőség a valóságnak ellenállni. (Sarepta)

 

Véda

Véda kvintesszenciája: egyetlen lét van: ez a valóság. Ami ezen kívül van, káprázat. Én állapítom ezt meg, tehát én vagyok a valóság. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Véda – vidya. Szó szerint látást jelent. Átvitt értelemben: éberség (létintenzitás). (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

Kettő csak a meghasadt világban van. A Védában nincsen. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Végállomás

Végállomásnak az unio mystica misztériumát nevezem – az élő lelkek magnetikus pontját. (Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez In: Sarepta)

 

Véletlen

Véletlen ott van, ahol a történés helye szűk. Kivétel ott, ahol a határ merev. (Sarepta)

 

Vidjá

Aki a lélek–isten azonosságának tudása fölött rendelkezik, éber, vidyā, aki nem, alszik, avidyā. (Sarepta)

 

Világ

A világ a lélekben válik láthatóvá (lélek: maya-tükör). (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

A világ minden pillanatában és mozzanatában teljes egész. (Sarepta)

A világfolyamat irreverzibilis. (Sarepta)

 

Világvége

A világ végét nem holnaputánra várom, hanem tudom, hogy itt van, mint ahogy mindig itt is volt. (Sarepta)

 

Vita

A vita káros. Sohasem a lényegről, mindig én-kérdésekről van szó. Amit az ember kimond, felszínné válik. Az ember ahelyett, hogy asszimilálná, szétbeszéli. Feloldja szavakban. (Csütörtöki beszélgetések In: Sarepta)

 

Vita nouva

A „vita nuova”-ra nem kell várni, mert az itt van. Egzisztenciális értelemben itt van a pillanatban, egyszerre az aranykor és a hadas olam, az újjászületett világ. (Sarepta)

 

Zongora

A magára maradt démonikus individuum hangszere. (Sarepta)

Az egyetlen hangszer, amely az individuum komplex voltának megfelel, az egyetlen, amelynek sokszólamúsága a zenekarénak megfelel. A zongora és az orkeszter viszonya körülbelül az, ami a pszichológiáé és a szociológiáé. (Sarepta)

 

X. Leo

X. Leo mondja, jól jövedelmez nekünk ez a Krisztusról szóló legenda. (Sarepta)

Válogatta: Máté Erika