Hamvas Béla: Zöld és lila – Részlet a Patmosz c. kötetből. Elolvasom
Shopping cart
0 Ft

Scientia sacra I-II. (2 kötet)

Raktáron

Hamvas Béla 1943-44 között írt összefoglaló nagy műve az őskori emberiség szellemi hagyományáról, az archaikus egyiptomi, görög, kínai és indiai világon át a különböző vallások és kultúrák centrumában jelenvaló „szent tudásról” és ennek formákon túlmutató „egyöntetűségéről”, az „aranykor” valóságáról. Hamvas szemléletében a hagyomány végső soron arról szól, mi az „eredeti lét, mi a megzavarodás, hogyan lehet azt eltüntetni és az eredeti létet helyreállítani.”

A Scientia Sacra első részét követően Hamvas az archaikus hagyomány és a kereszténység viszonyának tisztázására vállalkozik a ’40-es évek végén megkezdett Scientia Sacra második részében, amelyen rövidebb megszakításokkal valójában élete végéig dolgozott. A könyvből öt nagy fejezet készült el, amelyek közül az utolsó befejezetlen maradt. A mű azonban töredékesen is a hamvasi életműnek és kései szemléletének is alapvető és letisztult foglalatát nyújtja.

5 990 Ft

Kategória:
Megosztás:

További információk

Oldalszám

724

Sorozatszám

8-9.

Kiadás

2015., első kiadás

Sorozat

Hamvas Béla-életműsorozat

Műfaj

Esszé, bevezető, kommentár

Tartalomjegyzék

SCIENTIA SACRA I.

I. A hagyomány
1. Aranykor és apokalipszis
2. Az éberség
3. A lét és az élet
4. Az élet mestere
5. A három forrás
6. A hagyományok

II. Az archaikus ember
1. Az ember a Védánta szerint
2. Sruti és szmriti
3. Az ősképek
4. Az emberi lét állomásai
5. Az asszony
6. Őskori antropológia

III. Kultusz és kultúra
1. Őskori és újkori kultúra
2. Az indián mese
3. Az asa
4. Az alkímia
5. A jóga metafizikája
6. A sekína

IV. A beavatás
1. Hermész Triszmegisztosz
2. Kommentár
3. A hét bölcs
4. Mágikus lépcsők
5. Természet és túlvilág
6. A lét egysége

V. Az analógia
1. A képnyelv
2. Az asztrológia
3. Az ikrek
4. A három kaszt és a négy évszak
5. A betegség
6. A víz

VI. A király és a nép
1. Az archaikus közösség
2. A kocsihajtó
3. Uralom és hatalom
4. Brahma pura
5. A nép
6. A törvény

Idézet

A hagyományban levő tudás őskori kinyilatkoztatás. Ez az őskori kinyilatkoztatás végtelenül világos és egyszerű: az ember eredete isteni, és az emberi sors egyetlen feladata, hogy Istenhez való hasonlóságát megőrizze. Az emberi életnek más feladata nincs. A hagyomány pedig: az emberi és az isteni világ között levő kapcsolat állandóságát tartja fenn. Mindaz, amit a hagyomány a különböző archaikus egységek alakjában tanít, ebből az egyetlenegy őskori kinyilatkoztatásból indul ki és ide tér vissza. Ez a hagyomány tudásának magja.” (Scientia sacra I.)