Hamvas Béla: Zöld és lila – Részlet a Patmosz c. kötetből. Elolvasom
Shopping cart
0 Ft

Sarepta

Raktáron

A Sarepta eredeti, bővített és újraszerkesztett kiadása már kapható!

Szintén „segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és igen nehéz élethelyzetének értelmét és távlatát jelölte meg, másfelől – Illés próféta szűkösségből bőséget teremtő sareptai történetére utalva – épp e nehéz periódus hatása alatt a benső erők és ellenerők felszabadulására igényt tartó várakozásának ad hangot. A legkülönbözőbb témákhoz fűzött naplószerű feljegyzések erőteljesen kapcsolódnak ahhoz a két jelentős gondolkodóval, Szabó Lajossal és Tábor Bélával kialakított szellemi munkaközösséghez, amelynek „csütörtöki megbeszélései” 1945-48 között zajlottak – jelentős hatást gyakorolva Hamvas számos későbbi művére is.

2 990 Ft

Kategória:
Megosztás:

További információk

Oldalszám

463

Kötetszám

14.

Kiadás éve

2018, második kiadás

Utószó

A „authentikus hang” keresése

Szerkesztette, a jegyzeteket és a névmutatót írta:

Palkovics Tibor

Sorozat

Hamvas Béla-életműsorozat

Műfaj

Esszénapló

Tartalomjegyzék

I. rész
Vádirat a szellem ellen
A csütörtöki beszélgetések jegyzőkönyveiből
Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez
Három levél Szabó Lajoshoz

II. rész
Sarepta

Utószó

Utószó

„Kedves Barátom! Ezúttal egész sereg kézirattal leplek meg. (…) A harmadik kéziratot egészen különös figyelmedbe ajánlom. A könyv, amiről szól, két fiatalember első műve és a legnagyobb mértékben figyelemreméltó. Talán karácsony előtt még erre is sor kerülhetne…” – írja Hamvas Béla 1936 októberében Sárközi Györgynek, a Válasz főszerkesztőjének. A levélben említett két fiatalember valójában Szabó Lajos és Tábor Béla, közösen megírt első művük pedig a nem sokkal a levélváltás előtt megjelent Vádirat a szellem ellen volt. A szerkesztő figyelmébe ajánlott kézirat megjelenésére azonban – amely természetesen Hamvasnak a kötetről azonos címen írott könyvismertetője volt – sem „karácsony előtt”, sem pedig Hamvas életében nem kerülhetett már sor.

TELJES ÍRÁS ELOLVASÁSA

Idézet

„Az élet minden pillanata egyetlen, visszavonhatatlan és pótolhatatlan. Senki más e pillanat fölött nem rendelkezik, csak az autonóm személy, és senkinek sincs joga fölötte rendelkezni. Az Evangélium egyetlen helyről sem beszél, amikor az Úr bárkit saját akarata ellenére gyógyított, vagy ébresztett. Ez az Isten hódolata a személyes életszentség előtt. Ezért van felelősség és morál. Ezért van önrendelkezés. Ezért van értelem. Az élet egyetlen és visszahozhatatlan. Egyszer és soha többé, megismételhetetlenül. Ez ennek a mulandónak, ennek az ürességnek fájdalmas ragyogása, ennek a törékeny és erőtlen pillanatnak vége és kezdete, amelyben a nap egyszerre kel és nyugszik. Az élet egyetlen védelme az értelem, amit nem adhatok, legfeljebb, hogy korsómban minden nap legyen olaj, míg a sötétség elmúlik.” (Sarepta)