Hamvas Béla: Zöld és lila – Részlet a Patmosz c. kötetből. Elolvasom
Shopping cart
0 Ft

A magyar Hüperión I-II. (2 kötet)

Raktáron

Az 1936-ban keletkezett Magyar Hüperion Hamvas Béla első alkotói korszakának egyik legjelentősebb írása. Levélformában megfogalmazott költői ihletésű és szépségű műve mintegy foglalatát adja annak a világos, szenvedélyes és magával ragadó „aranykori” látásmódnak, amely Hamvas egész életművének összetéveszthetetlen alaphangját és sajátos izzását adja.

A hagyomány létszemléletének távlatában tekintett magyar közélet „kényelmetlen kérdéseinek” kimondására és átvilágítására vállalkozik Az ősök útja és az istenek útja című 1943-as munkája, amelyben a „próton pseudos”, az „első hazugság” és félresiklás, az „istenek nehéz útjáról” való letérés megragadható pontjait és okait keresi a magyarság sorskérdéseire adott történeti válaszok számbavételében.

A kötet további művei közül A bor filozófiája (1945) talán az egyik legismertebb és legkedveltebb írása. Imakönyv ez is: a megszentelt érzékek imakönyve, a világos kedély és felszabadult életszeretet könyve, amelyben a valóság közvetlen megtapasztalásának szabadsága, öröme és távlata visszhangzik.

Magyarország szellemi földrajzát vázolja fel Az öt géniusz (1959) című nagyszabású műve, amelyben az ember, a táj, a szellem szoros összetartozásának és kölcsönhatásának összefüggéseit vizsgálja az „öt géniusz” fennhatóságának és alakító kisugárzásának függvényében. A kötetben még Hamvas Béla néhány kisebb magyar vonatkozású esszéje kapott helyet.

5 940 Ft

Kategória:

További információk

Oldalszám

614

Kiadás

2007., első kiadás

Sorozatszám

15-16.

Sorozat

Hamvas Béla-életműsorozat

Műfaj

Esszék

Tartalomjegyzék

A MAGYAR HÜPERIÓN

AZ ŐSŐK ÚTJA ÉS AZ ISTENEK ÚTJA
Kényelmetlen közkérdések
Ágis tragédiája
Politika helyett misztika

MAGYAR VONATKOZÁSÚ ESSZÉK
Szellemi törekvések a magyar irodalomban
Híg-magyar, jött-magyar, mély-magyar
A magyar sorstudomány megalapítása (Prohászka Lajos könyvéről)
Egy költő apológiája

AZ ÖT GÉNIUSZ – BAKONY
A táj fantáziája
Az erdei magyar
A bakonyi betyár
Húszezer hold gyümölcsös álma

A BOR FILOZÓFIÁJA

Idézetek

„Fölfedeztem az aranykor örök valóságát, amelyben a kövek és a növények és az emberek együtt élnek a tűzzel és az erőkkel és a hatalmakkal és az angyalokkal és a zenével. Ez az aranykor állandóan jelen van mindenütt és mindenkiben. Miért? Mert ez a legfőbb és legmélyebb realitás. Ez az, ami állandóan és megmásíthatatlanul igaz.” (A magyar Hüperión)

„Apáimtól hallottam: az embernek két útja van: az ősök útja és az istenek útja. Az ősök útja a családoké, a nemzeteké, a törvényeké, az emberiségé. Mindnyájan ezen járunk, amíg nevelnek bennünket és tanulunk. Ezen járunk, amikor nyelvünket és szokásainkat tiszteljük, amikor emberi hivatásunkat betöltjük. Az istenek útja a lelkiismereté. Mindnyájan erre lépünk, amikor kiemelkedünk abból, amit tanultunk, s amikor azt tesszük, ami túl van nyelven és szokáson és törvényen és családon és nemzeten, és amikor betöltjük feladatunkat, amivel bennünket az Isten bízott meg.” (Az ősök útja és az istenek útja)

„A bort én csak egyik legmagasabb kegyelmi aktusként tudom megérteni. A bor felold. Van borunk. Az átkozott sokkot fel tudjuk oldani. A bor visszahozza eredeti életünket, a paradicsomot, és megmutatja, hová fogunk érkezni a végső világünnepen. Ezt a hidat az első és az utolsó nap között az ember csak önkívületben bírja ki. Ez az önkívület a bor.” (A bor filozófiája)

„Nyugaton az elementáris lét lefokozódik, ott az első a civilizáció, és minden egyéb csak azután következik. Északon az első a természet. Keleten az első az Én, aki az egész világot lenyeli. Délen tudják, hogy az életnek zenének kell lenni, mint ahogy Kínában mondják, az embert a dal ébreszti fel, az erkölcs erősíti meg, és a muzsika teszi tökéletessé. Az életnek zenének kell lenni a családban és a szerelemben és a tanulásban és a beszédben és a közügyekben és az étkezésben, és amit a természet nyújt, újra meg kell alkotni szenvedéllyel és értelemmel, megformálni és fölemelni… és a titkot csak a géniusz őrzi.” (Az öt géniusz)