eletmu-3-4

A Patmosz esszégyűjteménye Hamvas Béla időskori, végsőkig letisztult szemléletének foglalata, amelyet „segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt vetett papírra 1958-64 között, s amelynek átfogó gondolati ívében olyan témákat szólaltatott meg kristályos világossággal, mint az idill és létrontás, moralitás és művészet, az egyszerűség, a kezdet, a tiszta élet lehetősége, vagy épp a szellemi megvalósulás legintenzívebb kérdései.

6 800 Ft
Kosárba
Kosárba
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-14

A Sarepta eredeti, bővített és újraszerkesztett kiadása már kapható!

Szintén „segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és igen nehéz élethelyzetének értelmét és távlatát jelölte meg, másfelől – Illés próféta szűkösségből bőséget teremtő sareptai történetére utalva – épp e nehéz periódus hatása alatt a benső erők és ellenerők felszabadulására igényt tartó várakozásának ad hangot. A legkülönbözőbb témákhoz fűzött naplószerű feljegyzések erőteljesen kapcsolódnak ahhoz a két jelentős gondolkodóval, Szabó Lajossal és Tábor Bélával kialakított szellemi munkaközösséghez, amelynek „csütörtöki megbeszélései” 1945-48 között zajlottak – jelentős hatást gyakorolva Hamvas számos későbbi művére is.

3 400 Ft
Kosárba
Kosárba
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-8-9

Hamvas Béla 1943-44 között írt összefoglaló nagy műve az őskori emberiség szellemi hagyományáról, az archaikus egyiptomi, görög, kínai és indiai világon át a különböző vallások és kultúrák centrumában jelenvaló „szent tudásról” és ennek formákon túlmutató „egyöntetűségéről”, az „aranykor” valóságáról. Hamvas szemléletében a hagyomány végső soron arról szól, mi az „eredeti lét, mi a megzavarodás, hogyan lehet azt eltüntetni és az eredeti létet helyreállítani.”

A Scientia Sacra első részét követően Hamvas az archaikus hagyomány és a kereszténység viszonyának tisztázására vállalkozik a ’40-es évek végén megkezdett Scientia Sacra második részében, amelyen rövidebb megszakításokkal valójában élete végéig dolgozott. A könyvből öt nagy fejezet készült el, amelyek közül az utolsó befejezetlen maradt. A mű azonban töredékesen is a hamvasi életműnek és kései szemléletének is alapvető és letisztult foglalatát nyújtja.

6 800 Ft
Kosárba
Kosárba
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-10

Az Arkhai esszégyűjteménye az ősi és ókori kultúrák egy-egy ránk maradt emlékéről – perui vázákról, indián szőttesekről, Vénusz ősi és antik szobrairól, templomokról és kövekről – szólva idézi meg az archaikus idők mindennapi valóságát, művészetét és szellemét: hogyan lehetett e korokban a legkisebb dolog is a világ tengelyévé, a lélek megvalósulásának útjává, hogyan fogalmazódik meg minden egyes dologban maga a Mindenség.

A kötet további nagy esszéi közül Májá címen a világot átszövő nagy varázslatról olvashatunk; a személy és közösség, a szabadság és valóság összefüggéseit vizsgálja a regény formájának kibontakozásán keresztül a Regényelméleti fragmentum című írás; végül a jelenkor és önmagunk uralkodó eszméit és démonait, rögeszméit és kísérteteit teszi mérlegre ironikus-szatirikus esszéjében a nevetés eszközével a kötetet záró Óda a XX. századhoz.

3 400 Ft
Kosárba
Kosárba
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-18

Az 1943-ban megjelent Láthatatlan történet Hamvas Béla egyetlen, még életében megjelent önálló esszékötete. A mű eredeti címe Vízöntő volt – utalva arra, hogy a jelenkori európai ember saját társadalmi, vallási, szellemi viszonyainak olyan mérvű felbomlásában él, ahol „a dolgok benne és körülötte” úgyszólván folyékony állapotba kerültek, és amelyben a régi világ elmerülésével együtt valami új következik. „Az élet – írja a kötethez saját ismertetőjében – ilyen korban rendkívül nehéz. Aki boldogságot keres, annak alig lehet sikert jósolni. De aki a dolgok értelmét kutatja, az ma mindent megláthat és megérthet.” A kötet tíz esszéje megragadó képekben beszéli el a bennünk élő „Első és Utolsó Lélek” láthatatlan történetének legfontosabb állomásait.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-15-16

Az 1936-ban keletkezett Magyar Hüperion Hamvas Béla első alkotói korszakának egyik legjelentősebb írása. Levélformában megfogalmazott költői ihletésű és szépségű műve mintegy foglalatát adja annak a világos, szenvedélyes és magával ragadó „aranykori” látásmódnak, amely Hamvas egész életművének összetéveszthetetlen alaphangját és sajátos izzását adja.

A hagyomány létszemléletének távlatában tekintett magyar közélet „kényelmetlen kérdéseinek” kimondására és átvilágítására vállalkozik Az ősök útja és az istenek útja című 1943-as munkája, amelyben a „próton pseudos”, az „első hazugság” és félresiklás, az „istenek nehéz útjáról” való letérés megragadható pontjait és okait keresi a magyarság sorskérdéseire adott történeti válaszok számbavételében.

A kötet további művei közül A bor filozófiája (1945) talán az egyik legismertebb és legkedveltebb írása. Imakönyv ez is: a megszentelt érzékek imakönyve, a világos kedély és felszabadult életszeretet könyve, amelyben a valóság közvetlen megtapasztalásának szabadsága, öröme és távlata visszhangzik.

Magyarország szellemi földrajzát vázolja fel Az öt géniusz (1959) című nagyszabású műve, amelyben az ember, a táj, a szellem szoros összetartozásának és kölcsönhatásának összefüggéseit vizsgálja az „öt géniusz” fennhatóságának és alakító kisugárzásának függvényében. A kötetben még Hamvas Béla néhány kisebb magyar vonatkozású esszéje kapott helyet.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-19-20

Az ősök nagy csarnoka című gyűjtemény Hamvas Béla egyik legnagyobb és legátfogóbb szellemi vállalkozása, amelyben a keleti és nyugati tradíció egy-egy kiemelkedő szövegét, a nagy archaikus egységek legfontosabb iratait és szentkönyveit gyűjtötte egybe. A munkát az 1940-es évek első felében kezdte meg, sokszor reménytelennek tűnő időszakokban és helyszíneken – mintegy az ember és mű kölcsönös támaszaként – folytatva tovább életének legvégső szakaszáig. Ennek eredményeként a legkülönbözőbb hagyományok – a görög és egyiptomi, indiai és tibeti, kínai és japán, mexikói, héber, muszlim és a keresztény világ – szellemi horizontjait járta be és tárta fel, a kiválasztott szövegeket lefordította, majd megvilágító erejű kommentárokkal és tanulmányokkal látta el. Az ősök nagy csarnoka első két kötetében a keleti világ és szellemiség meghatározó művei kerültek bemutatásra.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-25

Az életműsorozat kötetei közül a Hamvas Béla levelezéséből készült válogatás mintegy természetszerűen, emberi kapcsolatain keresztül tárja elénk annak a személyes közvetlenségnek és látásnak a kisugárzását, amely esszéiben, tanulmányaiban és regényeiben olyannyira megragadó erővel nyilatkozik meg sajátos nyelvi világán keresztül. A levelekben „ember és mű” egységének követelménye, a létezés alapkérdéseinek folytonos jelenléte: a mindennapi élet eleven valósága és tartalma. A kötet az első világháború időszakától egészen a ’60-as évek végéig mutatja be Hamvas Béla levelezését, a levelek beszélgetőtársai között pedig olyan nevekre találhatunk, mint Weöres Sándor, Várkonyi Nándor, Füst Milán, Gulyás Pál vagy Kerényi Károly.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-26

Hamvas Béla életének már korai ifjúsága óta mintegy legbensőbb igényét és közegét jelentette a művészetek világa. Szemléletében a művészet a töredékes és lefokozott emberi életben a lét magasabb valóságára nyíló intenzív érzékenység és éberség, ugyanakkor olyan életgyakorlat és a létezésnek az a területe, ahol az ember „igazat csinál azáltal, hogy igazabbá lesz és igazabb lesz azáltal, hogy igazabbat csinál.” A Művészeti írások I-II. kötete az 1930 és 1965 között e tárgyban keletkezett írásait foglalja magában. Míg az első kötetben főként a képzőművészeti és művészetelméleti írások kaptak helyet, addig a második kötetben zenei és irodalmi vonatkozású munkáit gyűjtöttük egybe. A két kötetben olvasható írásokon kívül a fenti időszakból Hamvas Bélának még számos művészeti tárgyú munkája született, azonban ezeket később olyan nagyobb egységekbe sorolta, mint a Babérligetkönyv, az Arkhai vagy a Patmosz esszégyűjteményei, amelyek az életműkiadás részeiként már megjelenésre kerültek.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-27

Hamvas Béla életének már korai ifjúsága óta mintegy legbensőbb igényét és közegét jelentette a művészetek világa. Szemléletében a művészet a töredékes és lefokozott emberi életben a lét magasabb valóságára nyíló intenzív érzékenység és éberség, ugyanakkor olyan életgyakorlat és a létezésnek az a területe, ahol az ember „igazat csinál azáltal, hogy igazabbá lesz és igazabb lesz azáltal, hogy igazabbat csinál.” A Művészeti írások I-II. kötete az 1930 és 1965 között e tárgyban keletkezett írásait foglalja magában. Míg az első kötetben főként a képzőművészeti és művészetelméleti írások kaptak helyet, addig a második kötetben zenei és irodalmi vonatkozású munkáit gyűjtöttük egybe. A két kötetben olvasható írásokon kívül a fenti időszakból Hamvas Bélának még számos művészeti tárgyú munkája született, azonban ezeket később olyan nagyobb egységekbe sorolta, mint a Babérligetkönyv, az Arkhai vagy a Patmosz esszégyűjteményei, amelyek az életműkiadás részeiként már megjelenésre kerültek.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-17

A II. világháborút követő években, 1947-49 között vetette papírra a jelen kötetben közreadott gyűjteményeinek munkáit, amelyek a hamvasi esszéírás legszebb és legfontosabb darabjai közé tartoznak. A három esszégyűjtemény látszólag különböző témái valójában ugyanazon kettős tengely körül bontakoznak ki: egyfelől az elmúlt élettel való nyílt számvetés körül, másfelől az „Ars Magna, az élettervezés művészete” körül, amely az emberi létnek a kereszténység (evangélium) által a hagyomány régi világánál „mélyebbről” megnyitott „alapállásán” nyugszik, s amely az „összeroskadt, felperzselt és romba dőlt világunkból” a valóság elemeit ki tudja olvasztani és az eredetinél magasabb világot fel tudja építeni. Mindhárom esszégyűjtemény a Hamvas által olyannyira kedvelt és gyakran látogatott kisváros, Szentendre „dél géniuszát” idéző kisugárzásában született, ahol könyvtárosi állásából történő elbocsátása után 1948-51 között „földművesként” élt és dolgozott.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás
eletmu-2

Naplófeljegyzéseinek tanúsága szerint már 1950 decemberének végén, mindjárt a Karnevál című regényének befejezése után merült fel a Szilveszter (1957) c. kisregény megírásának gondolata, mint az a mű, amely „a Karnevál művészi és formai eredményeit esszenciálisan adja”, s amelyben szándéka szerint annak az egyetlen pontszerű eseménynek a belső törvényszerűségeit és összefüggéseit kívánta átvilágítani, hogy „mi is történik a földön 1950 utolsó pillanatában, amikor 1951-gyé válik”. A regény keretét ennek megfelelően azok a gondolatok, személyek és történések adják, amelyeknek sokfelé futó szálait „az Egy Pillanat tartja össze: az ember helyzete, elárultatása, bolondsága, egyszerűsége – 1950 utolsó pillanatában, a XX. század közepén.”

A három évvel később, 1960-ban megkezdett és ‘61-ben befejezett Bizonyos tekintetben a valóság és realitás, igazság és realizáció, normalitás és megszállottság folytonosan feltoluló és követelő kérdéseit bontja ki, mégpedig annak a tízévnyi inotai és tiszapalkonyai munkás-barakk-világnak a tapasztalatából, amelynek kényszerű kitettségében és szorításában teltek Hamvas Béla mindennapjai.

A kötet utolsó írása Ugyanis címmel a hamvasi életmű legkéseibb szakaszához tartozik. A regény a teljesen kiüresedett, bepiszkolódott és megromlott létezés emberi-társadalmi világának víziója, amelyen keresztül a rögeszmék és a totális korrupció elviselhetetlen közegéből megnyilatkozó erőszak, megaláztatás és végletes kiszolgáltatottság természetét és összefüggéseit mutatja be.

 
Nem vásárolható!
Részletek
Részletek
Kedvencekhez
Összehasonlítás